Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-10 / 2. szám
békásmegyeri lakótelepet a hetvenes években kezdték építeni, s bár közigazgatásilag a fővároshoz tartozik, az ott lakók másként érzik: nappal beutaznak Pestre, délután visszautaznak onnan, és élnek a maguk elzártságában, hatvan-nyolcvanezred magukkal. 1977-ben jártam ott először. Akinek igénye volt, és a puszta panelen kívülre látott, az panaszkodott, mi minden hiányzik. Nem volt ABC áruház (felvonulási épületben árulták a legfontosabb élelmiszereket), nem volt orvosi rendelő (lakásban rendeltek ideiglenesen), hiányzott a gyógyszertár, a segélykérő telefon, egyáltalán a telefon, a posta, az étterem, eszpresszó, mozi, javítószolgálat... A felsorolásból viszont hiányzott a templom. Igaz, ha mondja valaki, akkor sem írom le, mert akármelyik újság szerkesztője kihúzta volna. S azt sem hiszem, hogy a legeltökéltebb hívő merte volna hinni: a lakótelepen valaha épül - bármilyen felekezetűnek - Isten háza. És - épült. 1984-ben megtörtént az alapkőletétel, 1987 szeptemberében felavatták a Boldog Özséb névre szentelt római katolikus templomot. Kiderült, szép számmal élnek itt megkeresztelt és hívő katolikusok. Összefogással, részvételükkel építkeztek. De a hitet is meg kell alapozni, felkészíteni a jövő generációt, hogy az épület ne maradjon üresen. Elsősorban erről a hittanításról beszélgetünk Antal János plébánossal. Tanítással kezdték- Hány katolikus él a lakótelepen, és ha tudja a számukat, honnan tudja?- Már a templom építése előtt összeszámoltuk a lakásokat. A Szentendrei út innenső oldalán hétezer. (Az út másik oldala az egykori békásmegyeri a falusi plébániához tartozik.) A lakásokat megszoroztuk néggyel. A nagy számok alapján nagyjából az országos átlag érvényesül, vagyis a lakosság hatvan százaléka lehet katolikus, illetve megkeresztelt... Mi tizenötezer megkeresztelttel számoltunk, egy részük természetesen nem vallásos.- 87-ben szentelték fel a templomot. Mikor kezdett hittant tanítani?- Az a tapasztalat, hogy templomot építeni nem szabad közösség nélkül, meg kell találni a módját, hogy mihamarább bekapcsoljuk az érdeklődőket. Az alapkőletétel után gyorsan felhúztuk a felvonulási épületet, amiben helyet kapott a kápolna, és egy mindenes terem, nekem pedig szükséglakás. 1984 karácsonyán már éjféli misét tartottunk, a hívek nagy része a szabadban állt. Ezzel a közösségünk megszületett. A kápolnában azonnal megkezdtük a hitoktatást vasárnapi iskola-szerűen, később pedig hétköznap délutánokon a mindenesteremben. Vagyis még nem fogtunk hozzá az építkezéshez, amikor már oktattunk! 1985-ben huszonkét elsőáldozónk volt. Ekkor körülbelül nyolcvan gyerekkel foglalkoztunk. A nyolcvanötnyolcvanhatos tanévtől már rendszeressé vált a hitoktatás. Ekkor elkészült a plébánia és elsőnek nem a lakások, hanem a közösségi termek. 1986-ban két teremben tanítottunk kétszáznál több gyereknek, ez a szám később elérte a háromszázat.- Most mennyien járnak?- Körülbelül háromszázhúszan.- Hogyan talált ide az első nyolcvan?- Többnyire vallásos szülők küldték-hozták gyerekeiket.- Jártak ezek régebben máshová hittanra? Egy részük igen, másrészük itt kezdett. De olyan gyerek is jött, aki ke-Nemcsak épületet - hitet 12 HARANG
