Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-28 / 13. szám

AZ ORTODOX ECjyHÁZ A Talmud jaikra nem lett kötelezővé a cölibátus -. viszont elismerték a pápa fennható­ságát és a római katolikus egyház egész dogmatikai é**Giszciplináris rendszerét. Talán nem szükséges hangsúlyozni, hogy az uniálás — mi­ként sehol másutt a világon - hazánk­ban sem az orthodoxok kezdeménye­­zésébol ment végbe.) A megmaradt, illetve az orthodox iá­ba visszaszivárgott román orthodoxok a karlócai szerb metropólia oltalma alá helyezkedtek, amely elkerülte a római uniót. 1864-ben a román ortho­doxok. Nagyszeben székhellyel saját metropóliát hoztak létre, amit a ma­gyar törvényhozás az 1868. évi IX. te­kel erősített meg. Ugyanez a törvény elismerte a gó'/vig eredetű orthodox egyházközségek korlátozott autonó­miáját. Ezek az egyházközségek ezt a magyar jellegükre való hivatkozással kérték, de a törvény „se nem szerb, se nem román ajkúnknak" nevezte el. A görög orthodoxok ezt megelő­zően is számos jelét adták a magyar­sághoz való tartozásuknak, egyebek közt orthodox vallásos könyvek ma­gyarra fordításával és kiadásával. A magyar szertartási nyelv bevezetésére akkor még nem gondolhattak, mivel saját főpapjuk volt. aki ezt engedé­lyezte volna, a fölöttük lelki felügye­letet gyakorló hierarchiának pedig ez nem volt szívügye. Trianon után. a terű let veszteség folytán, a több milliós magyarországi orthodox egyház, mintegy 40 ezres lélek­­számra olvadt le. Viszont az elmagyaro­­sodott görög egyházközségekben meg­növekedett az igény a magyar szertartási nyelv bevezetésére. Hz csak a második világháború után valósulhatott meg. amikor ezeket az egyházközségeket a Moszkvai Patriarchátus 1949-ben a jog­hatósága alá fogadta. Jelenleg Magyarországon a Szerb, a Román, az Orosz, és a Bolgár Pat­riarchátus joghatósága alatt a követ­kező orthodox egyházi szervezetek működnek: a szerb és a román egy­házmegye. továbbá a magyar esperes­­ség és a bolgár egyházközség. A ma­gyar esperességen belül élik hitéletü­ket — a magyarokon kívül - orosz, gö­rög és más nemzetiségű orthodoxok, akiknek hazánk területén nincs saját egyházi szervezetük. BERKI FERI/. Tekintettel arra, hogy a kiválasz­tott népnek sok­szor volt ellensé­ge, minden kor­ban akadtak, akik a Talmudon keresztül akarták annak alkotóját támadni. A Talmud végső szerkesztése az V. század végén történt: ekkor már minden fontos alkotórészét írásban foglalták. Tartalmas sok évszá­zad alatt, több országban keletkezett. Következésképpen az avatatlan olvasó sok idegenszerű sajátossággal (pl. jöve­vényszavakkal) találkozhat. Akik a Tal­mudon keresztül a zsidóságot támadni akarják, abból különféle részeket szö­vegösszefüggéseikből kiragadnak. Az ilyen kiemelések az igazi mondanivalót tökéletesen eltorzíthatják. Az elfogult­ság és gyűlölet jellemzője, hogy tár­gyául azt választja, amit nem ismer. Az idők során gyakran ily módon került a Talmud is vád alá. Hosszú időn ke­resztül a fő érv az volt ellene, hogy a zsidóság szándékosan nem készíti el hiteles fordítását. Szerencsére ma már ez nem róható fel, ugyanis német nyelvre Lazarus Goldschmidt lefordította. Ez a teljes for­dítás azóta már több kiadást is megélt. Angol nyelven szintén olvasható e tenger­nyi gyűjtemény, I. Epstein jóvoltából. Magyarul sajnos nem létezik teljes Talmud-fordítás. Az 1910-es évek ele­jén felmerült Magyarországon e könyv teljes lefordításának gondolata. Közvet­len kiváltó oka valószínűleg a különféle Talmud-hamisítások voltak. 1913-ban megalakult a Magyar Tal­mud Kiadóvállalat Wodianer és Fiai nyomdai cégjelzéssel. A szerkesztő bi­zottság: Blau Lajos, Guttmann Mihály és Hevesi Simon. Harminc tudóst vá­lasztott ki a fordítás elkészítésére. Közel négyszáz embert kértek fel közreműkö­désre. Próbafordítást is készítettek a megrendelések gyűjtéséhez - ebből azonban mindössze egyetlen oldal ma­radt ránk. Ez minden, ami megmaradt ebből a sokat ígérő vállalkozásból. Valószínűleg anyagi nehézségek, és nem utolsósorban az I. világháború ese­ményei játszottak közre meghiúsulásában. Szerkesztésemben és előszavammal tavaly jelent meg az Ikva Kiadó gondo­zásában egy mindeddig legrészletesebb, A különféle Talmud-ha­misítások, zsidóüldözések, pogromok, vagy például a tiszaeszlári vérvád is ókori és középkori babonákon, rosszindulatú bűnbakke­reséseken, vagyis az anti­szemitizmuson alapsza­nak. A héber „Talmud” szó „tanulás”-t jelent. Az ó­­kori zsidóság vallási és tu­dományos műveként a többezer éves szóbeli ha­gyományt ó'rizte meg olva­sói számára. 516 oldalas talmudi szemelvényes gyűj­temény, hasonmás kiadásban. Mivel Talmudot több szempontból is nehéz fordítani, valószínűleg még so­káig ez marad magyar nyelven a leg­részletesebb fordítás. A fordítás főbb nehézségei: a) Számos idegen nyelvi hatással rendelkező, magánhangzó-jelek nélküli, archaikus szöveg, amely nélkülözve mindenfajta írásjelet, végnélküli folya­matossággal rendelkezik 5836 fólió nagyságú oldalon keresztül. b) A talmudi szövegben rengeteg fogalom csak rövidítve, a kezdőbetűk megjelölésével szerepel - ezeknek több­féle feloldása, jelentése is létezhet, ame­lyek csak a szövegösszefüggésből és az irodalmi műfaj alapos ismeretében hatá­rozhatók meg. c) A Talmud hatalmas fóliánsain az egyes szavak mögött többezer éves szel­lemi mozgalmak, eszmék bullámzanak, rejtőznek. Ezért a Talmudot nem is lehet olvasni, csak tanulni. Igazán lefordítani nem lehet, csak tofcnáesolni. Avatatlanok ennek ellenére a történe­lem során újra és újra megpróbálták sa­játos nézeteiket a Talmudból levezetni. 32 HARANG

Next

/
Thumbnails
Contents