Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-28 / 13. szám

A rácsodálkozás Kétnapos tanácsko­zásra hívta március elején a Magyarok Vi­lágszövetsége (MVSZ) a szomszédos orszá­gok magyar egyesüle­teinek vezetőit Buda­pestre. Több jugoszlá­viai, romániai, cseh­szlovákiai szervezet mellett részt vettek a konferencián a Lvovi Magyarok Kulturális Szövetségének (LMKSZ) képviselői is. Makausz Zsuzsa elnök­ségi tagot a Kárpátal­ján élő magyarok hely­zetéről, az LMKSZ lét­rejöttéről kérdeztük. A tanácskozás végén a résztvevők üzenetet tettek közzé, melyben Kelet-Közép-E urópa népeihez fordultak. (Lásd keretes anya­gunkat: „Üzenet... ”)- Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy a legkeve­sebb nyilvánosságot a kár­pátaljai magyarok kapják az itthoni sajtóban. Ezért arra kérem, mutassa be az LMKSZ-t olvasóinknak.- Szövetségünk a múlt év decemberében jött létre. Régi álmunk valósult meg, hiszen az itt élő magyarokban régóta él a vágy, hogy elszakadva a szülőföldtől, az anyanyelvi közegtől, olyan közösséget hozhassunk létre, ahol ápol­hatjuk kultúránkat, nemzeti hagyományainkat, őrizhetjük a magyarságunkat. Az elmúlt évtizedek ezt nem tették lehe­tővé, de a mai politikai válto­zások révén valóság lehetett az álmunkból.- Úgy tudom, Lemberg­­ben nagyon kevés magyar él. Nincs már túlságosan késő' ahhoz, hogy ez a szövetség valóban segítséget tudjon adni az ott élő magyarok­nak?- Az asszimilációs poli­tika minden igyekezete elle­nére sikerült megőriznünk magyarságunkat. Hivatalos adataink ugyan nincsenek, de a szövetség becslései sze­rint közel kétszáz magyar nemzetiségű él Lembergben. Közülük nagyon sokan je­lezték az LMKSZ megala­kulása után, hogy aktívan bekapcsolódnának a szövet­ség munkájába. Eddigi ren­dezvényeinken kiderült, hogy csak úgy, mint a vilá­gon bárhol élő magyarság­nak, a lembergieknek is a legnagyobb gondot az anya­nyelv átmentése, átörökítése jelenti. A gyerekeink csak otthon hallanak magyar szót, de a vegyes házasságokban gyakran még a családban is az orosz a közös nyelv.- Az anyanyelv megőrzé­sében tehát nagy segítséget adhat a szövetség. Milyen kapcsolatot kívánnának ki­alakítani az MVSZ-szel és más országokban élő ma­gyar nemzetiségekkel?- Ezen a tanácskozáson megismerhettük a többi ma­gyar nemzetiségi szerveze­tet. Hasonló szervezési, anyagi gondokkal küszkö­dünk valamennyien. Ezek megoldásában nagy szerepe lehet az MVSZ-nek. Nagyon hálásak vagyunk a Világszö­vetségnek, hogy nem feled­keztek meg rólunk sem, hisz eddig, mint az egyik legki-Üzenet Kelet-Közép-Európa népeihez A Magyarok Világszövetsége megrendezte a Magyar­­országgal szomszédos országokban élő magyar szer­vezetek és egyesületek első tanácskozását. Egy na­gyobb család tagjai és képviselői gyűltek egybe, hogy számot adjanak egymásnak tapasztalataikról és törek­véseikről, és hitet tegyenek arról a szolidaritásról, amely összefogja őket az időben és a lélekben. Ennek a szolidaritásnak a közös anyanyelv és etnikum, a közös történelem és kultúra a forrása. Erkölcsiségét az egymá­sért viselt történelmi felelősség szabja meg. Mindazonáltal meggyőződésünk, hogy nemcsak a magyar nemzetnek, hanem a kelet-közép-európai népek egymásra szoruló nagyobb közösségének is tagjai vagyunk. Ezt a közösséget a történelem hozta létre, s a történelem tanúsága szerint ez a közösség csak akkor emelkedhet fel, ha nem osztják meg bel­ső viszályai. Máskülönben valamelyik nagyhatalom csatlósává süllyed vagy éppen belső küzdelmekben őrli fel erejét. Most, hogy a régió népei megint a saját útjukon indulhatnak el, és most, hogy a térség minden népe úgy akarja, hogy ez út Európához vezessen el. köl­csönös megértésre és összefogásra van szükség. Ez az összefogás azonban csak akkor ^öhet létre, ha a szomszéd országokban élő magyar milliók otthon lehetnek szülőföldjükön és az összmagyarság belső életét nem akadályozzák tiltások és korlátozó intéz­kedések. A magyar nemzeti kisebbségek helyzetét meghatározó szemlélet és politika revíziójára van szükség. Arra, hogy a határok ne válasszák el a ha­zai, az erdélyi, szlovákiai, a kárpátaljai, a jugoszlá­viai és a burgenlandi magyarságot egymástól, s hogy a világ bármely részén élő magyarok mindig szabad összeköttetésben legyenek. Arra, hogy a magyar népcsoportok - a Helsinki Záróokmány rendelkezé­seinek megfelelően - a teljes jogegyenlőség, az egyéni és közösségi jogok és a fennmaradásukat és fejlődésüket megalapozó politikai és kulturális intéz­mények birtokában élhessék életüket. A magyar kor­mánnyal és a hazai politikai erőkkel egyetértésben ezt kívánjuk a magyarországi nemzeti kisebbségek számára is. Mi, Kelet-Közép-Európa népei, csak együtt újít­hatjuk meg az európai civilizációban és az európai népek közösségében elfoglalt helyünket. Annak, hogy a magyarság valóban barátainak érezze és tudja a régió más népeit, annak a magyar kisebbségek jogbiztonsága és felemelkedése a feltétele. 8 HARANG

Next

/
Thumbnails
Contents