Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-28 / 13. szám
A rácsodálkozás Kétnapos tanácskozásra hívta március elején a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a szomszédos országok magyar egyesületeinek vezetőit Budapestre. Több jugoszláviai, romániai, csehszlovákiai szervezet mellett részt vettek a konferencián a Lvovi Magyarok Kulturális Szövetségének (LMKSZ) képviselői is. Makausz Zsuzsa elnökségi tagot a Kárpátalján élő magyarok helyzetéről, az LMKSZ létrejöttéről kérdeztük. A tanácskozás végén a résztvevők üzenetet tettek közzé, melyben Kelet-Közép-E urópa népeihez fordultak. (Lásd keretes anyagunkat: „Üzenet... ”)- Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy a legkevesebb nyilvánosságot a kárpátaljai magyarok kapják az itthoni sajtóban. Ezért arra kérem, mutassa be az LMKSZ-t olvasóinknak.- Szövetségünk a múlt év decemberében jött létre. Régi álmunk valósult meg, hiszen az itt élő magyarokban régóta él a vágy, hogy elszakadva a szülőföldtől, az anyanyelvi közegtől, olyan közösséget hozhassunk létre, ahol ápolhatjuk kultúránkat, nemzeti hagyományainkat, őrizhetjük a magyarságunkat. Az elmúlt évtizedek ezt nem tették lehetővé, de a mai politikai változások révén valóság lehetett az álmunkból.- Úgy tudom, Lembergben nagyon kevés magyar él. Nincs már túlságosan késő' ahhoz, hogy ez a szövetség valóban segítséget tudjon adni az ott élő magyaroknak?- Az asszimilációs politika minden igyekezete ellenére sikerült megőriznünk magyarságunkat. Hivatalos adataink ugyan nincsenek, de a szövetség becslései szerint közel kétszáz magyar nemzetiségű él Lembergben. Közülük nagyon sokan jelezték az LMKSZ megalakulása után, hogy aktívan bekapcsolódnának a szövetség munkájába. Eddigi rendezvényeinken kiderült, hogy csak úgy, mint a világon bárhol élő magyarságnak, a lembergieknek is a legnagyobb gondot az anyanyelv átmentése, átörökítése jelenti. A gyerekeink csak otthon hallanak magyar szót, de a vegyes házasságokban gyakran még a családban is az orosz a közös nyelv.- Az anyanyelv megőrzésében tehát nagy segítséget adhat a szövetség. Milyen kapcsolatot kívánnának kialakítani az MVSZ-szel és más országokban élő magyar nemzetiségekkel?- Ezen a tanácskozáson megismerhettük a többi magyar nemzetiségi szervezetet. Hasonló szervezési, anyagi gondokkal küszködünk valamennyien. Ezek megoldásában nagy szerepe lehet az MVSZ-nek. Nagyon hálásak vagyunk a Világszövetségnek, hogy nem feledkeztek meg rólunk sem, hisz eddig, mint az egyik legki-Üzenet Kelet-Közép-Európa népeihez A Magyarok Világszövetsége megrendezte a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyar szervezetek és egyesületek első tanácskozását. Egy nagyobb család tagjai és képviselői gyűltek egybe, hogy számot adjanak egymásnak tapasztalataikról és törekvéseikről, és hitet tegyenek arról a szolidaritásról, amely összefogja őket az időben és a lélekben. Ennek a szolidaritásnak a közös anyanyelv és etnikum, a közös történelem és kultúra a forrása. Erkölcsiségét az egymásért viselt történelmi felelősség szabja meg. Mindazonáltal meggyőződésünk, hogy nemcsak a magyar nemzetnek, hanem a kelet-közép-európai népek egymásra szoruló nagyobb közösségének is tagjai vagyunk. Ezt a közösséget a történelem hozta létre, s a történelem tanúsága szerint ez a közösség csak akkor emelkedhet fel, ha nem osztják meg belső viszályai. Máskülönben valamelyik nagyhatalom csatlósává süllyed vagy éppen belső küzdelmekben őrli fel erejét. Most, hogy a régió népei megint a saját útjukon indulhatnak el, és most, hogy a térség minden népe úgy akarja, hogy ez út Európához vezessen el. kölcsönös megértésre és összefogásra van szükség. Ez az összefogás azonban csak akkor ^öhet létre, ha a szomszéd országokban élő magyar milliók otthon lehetnek szülőföldjükön és az összmagyarság belső életét nem akadályozzák tiltások és korlátozó intézkedések. A magyar nemzeti kisebbségek helyzetét meghatározó szemlélet és politika revíziójára van szükség. Arra, hogy a határok ne válasszák el a hazai, az erdélyi, szlovákiai, a kárpátaljai, a jugoszláviai és a burgenlandi magyarságot egymástól, s hogy a világ bármely részén élő magyarok mindig szabad összeköttetésben legyenek. Arra, hogy a magyar népcsoportok - a Helsinki Záróokmány rendelkezéseinek megfelelően - a teljes jogegyenlőség, az egyéni és közösségi jogok és a fennmaradásukat és fejlődésüket megalapozó politikai és kulturális intézmények birtokában élhessék életüket. A magyar kormánnyal és a hazai politikai erőkkel egyetértésben ezt kívánjuk a magyarországi nemzeti kisebbségek számára is. Mi, Kelet-Közép-Európa népei, csak együtt újíthatjuk meg az európai civilizációban és az európai népek közösségében elfoglalt helyünket. Annak, hogy a magyarság valóban barátainak érezze és tudja a régió más népeit, annak a magyar kisebbségek jogbiztonsága és felemelkedése a feltétele. 8 HARANG
