Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-28 / 13. szám

öröme sebb nemzetiségi csoportról ritkán esett szó. Pedig a kár­pátaljai magyarság számára az MVSZ volt az egyetlen hivata­los kapcsolat Magyarország­gal. Ezért is fájt nekünk annyi­ra. hogy csak ritkán, és keveset tudott foglalkozni velünk a Szövetség. Mára, szerencsére ez a műlté. Öröm volt most azt látni, hogy itt mindenki fontos­nak tartja a mi sorsunkat is. Csodálatos érzés volt két na­pon keresztül más országok­ban élő magyarokkal, Ma­gyarországon, magyarként lé­tezni. Persze most még a nagy rádöbbenés idejét éljük, hisz évtizedek beidegződéseit, félelmeit, görcseit kell felol­danunk közösen, egymásban és önmaguknkban. Sajnos az újraéledő nacionalizmus ke-Plakátok Mostanában miközben várom a buszt, olvasgatom a plakátokat: annyi van belőlük, hogy nem tud hova bújni a szem. TUDJUK! MERJÜK! TESZ­­SZÜK! - ordítja az első plakát, in­kább ijedtséget okozva számomra, mint afeletti örömöt, hogy végre valaki tudja, meri, teszi. Szeretném tudni, kik tudnak, mit mernek, és kinek az érdekében teszik? Vagy jobb. ha nem is tudom? Másik: undorítóan vastag­nyakú katonatiszt hátulról. Már első pilkthtásra utálom. De kit is kell utálnom és miért? Ha egy véknyabb nyakú, fiatal tovaris nézne velem szentbe, nem azt mondanám neki, hogy konyec. Sikeres peresztrojkát kívánva így szólnék hozzá: Mindenkinek otthon a legjobb, nem igaz? Utolsó plakát. Aki nincs velünk, ellenünk van. Aki nincs ellenünk, velünk van. Aki nincs velünk, ve­lünk van. Mi önökkel vagyunk. Most választások után majd meglátjuk, ki van kivel. Egye­lőre azt szeretném, ha mindenki magánál lenne. Nem is tudom, miről jut eszem­be: a szabadság nem azt jelenti, serűvé teszi ezt az örömöt. De most már valamennyien tudjuk, hogy önmagunkat és egymást, magyarságunkat vállalva lélegezhetünk, s ezért meg is kell tennünk mindent. Talán nehéz ezt valóban meg­érteni azoknak, akik itthon él­nek. Nekünk lembergi magya­roknak még a Szlovákiában, Romániában vagy Jugoszlá­viában élő magyarokétól is különbözik a helyzetünk. Mi, ott, valójában azt se tudtuk, hányán is vagyunk, ki a ma­gyar; nemhogy nutgyar isko­láért, magyar anyanyelvűnk elfogadtatásáért harcolhat­tunk volna.- Ha ennyire elzártan él­­tek egymástól, mégis hogyan sikerült kapcsolatot kialakí­tani, hogyan szerveződött meg az LMKSZ?- Egy-két család mindig tudott egymásról, de persze így csak véletlenszerűen ala­kulhattak a kapcsolatok. Ha például a villamoson magyar szót hallottam, akkor odamen­tem: ,Jé, ti magyarok vagytok? Gyertek beszélges­sünk, nézzétek én is magyar vagyok, mi van veletek, mit csináltok, hogyan éltek?” Ta­lál mindennap találkoztunk egymással a villamoson, vagy a boltban, sorban álltunk egy­más mögött, de oroszul kér­tünk az eladótól, s meglehet, az oroszul válaszolt, de talál ő is magyar volt, - de ez soha­sem derült ki. Az a legbor­zasztóbb ebben, hogy Lem­­bergben nemcsak mi magya­rok, hanem örmények, len­gyelek, azeriek, zsidók, ukrá­nok, oroszok hasonlóan éhek.- A tanácskozás során ki­­alakult-e közös munkaterv az együttműködésre?- Egyelőre csak ismer­kedünk egymással, szeret­nénk mielőbb konkrét prog­ramokat megvalósítani. Az LMKSZ igen rövid idő alatt Örökség címmel létrehozott egy folyóiratot, melyhez az MVSZ is hozzájárult írógép­pel és magyar nyelvű köny­vekkel. Testvérvárosunkkal Péccsel is fel akarjuk venni, s minél szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Kulturális progra­mokat szervezünk, kiállításo­kat, koncerteket, melyet mint zenetanár külön is szívügyem­ként kezelek. A Jugoszláviá­ban élő magyarokkal is közös programokat tervezünk, me­lyeknek Pécs adhatna otthont. De az ausztriai magyarsággal is fel akarjuk venni a kapcso­latot, hiszen városunkban megtalálhatók a monarchia emlékei, így például ugyanaz az építész tervezte a lembergi operaházat, mint aki a világ­hírű bécsi operaházat is épí­tette. Bőven van tehát elképze­lésünk a kapcsolatok kiala­kítására, reméljük, most már semmiféle politikai megfon­tolásból nem kell félnünk a megvalósításuktól. WE1N1NGER ANDREA hogy szabad mindenkinek min­denkit mindenféle irányból be­folyásolni. És nemcsak a külső körülményektől függ. Akkor va­gyunk igazán szabadok, ha a bennünk munkáló lélek szavára Figyelünk. Ha tudunk és merünk bármilyen körülmények között is a lelkiismeretünk szerint tenni. Elsősorban nem magunkért: egy­másért. B. P. Á. A Kerék Párt Jelszavunk tömör és határo­zott: gördülékenység! Programunk az igazi hala­dás alapfeltétele: föl a fejjel és le a kormánnyal. Szent állatként tiszteljük a felpillantó küllőt. Mi nem kergetünk illúzió­kat, és nem hajtunk fölöslege­sen: csak addig pedálozunk, amíg a hegytetőre nem érünk. Egyetlen és mindent meg­határozó célunk: a lejtő. Ott már felvetődhet: eldőljön-e a párt, vagy sem. PÉNZES ZOLTÁN ÜDÜLŐTELKEK ÉRTÉKESÍTÉSE RÁCKEVÉN Ráckeve déli részén, a Duna-part egyik legszebb szakaszán teljes közműves üdülőtelkek eladók. A telkek 100-150 négyszögöl nagysá­gúak. Ára: 3000,- Ft-6000,- Ft/öl a fekvéstől függően. A közművek teljes kiépítése 1990 végéig biztosított. A birtokba adás folyamatosan történik. Gazdálkodó szervezetek részére telkek összevonásával terület vásárlása is le­hetséges. Felvilágosítás és jelentkezés: Aranykalász MgTsz Ráckeve, Vörös tér 3. Beruházási Osztály: Varga László Telefon: 26-85-121/63 mellék HARANG 9

Next

/
Thumbnails
Contents