Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-28 / 13. szám
‘Értünk szói PorNOgráfia Szegény(lelkű)ség A társadalmi elfogadottság egy „kínosan csábító jelenség”-gel szemben még nem jelenti azt, hogy a kérdéses dolog üdvös és hasznos. A fogalmakat tisztázandó: a szabadság nem azonos a szabadossággal, s a prüdéria sem egyenlő a tisztességgel. „Gyümölcséről ismerhető föl a fa.” (Mát. 12. 33.) Én, hála Istennek, sok olyan videokészülékről tudok, amelyen még nem pergettek pornókazettát, beleértve a mienket is. Nem hinném, hogy attól válunk fejlett társadalmi! országgá, hogy átvettük a svéd adórendszer mellé az ottani erkölcsi normákat is, bár erre albán fizetéseinkből („tisztelet” a kivételnek) nem nagyon „fussa”... A kommunikációs technika nagy hatalom — nem mindegy, milyen cél érdekében „vetik be”: személyiségformáló hatása van. A pornográfia éppúgy rombol, mint a kábítószer, csak a lelkekben. „Az egyéni szabadság korlátlan”, tehát szabadságomban áll az utcán becsukott szemmel közlekedni, amennyiben nem akarok számomra ízléstelen pózokban felkínálkozó, ruhátlan nőket és férfiakat látni plakátokon, kiratokban, kifüggesztett moziműsorokban. A moziba nem megyek be, de mit csináljak a tévével a délutáni műsorszüneteket kitöltő reklámfilmecskék alatt, amikor kiskorú gyermek is tartózkodik a szobában? Szegény, állandóan pokróc alá parancsoljuk... Sok gyereket a tévé és a video nevel, men a szülők nem érnek rá, s sajnos a gyerek hajlamos kipróbálni, amit lát, sőt néha a felnőtt is... Amivel tele van a fejünk, lefoglalja gondolatainkat (ha más nem, tudat alatt hat), az befolyásolja cselekedeteinket is. Én nem merném olyan biztosan állítani, hogy nincs kimutatható összefüggés az erőszakkultuszt hirdető vad horror és akciófilmek, a pornográfia és a bűncselekmények között. Érdemes lenne bírósági jegyzőkönyveket olvasgatni, s megkérdezni egy pszichiátert. Az angolok csináltak pl. játékfilmet a jelenségről: „Kincsccském” címmel. A tévéfilmeken felnőtt kislány fantáziája megélénkül, tippeket kap a tévétől (fényképezés, zsarolás, kutatás, lopás), sőt: hidegvérrel ÖL. aztán megjátszva az ártatlant, hazudik, s másokra tereli a gyanút. Mit mond Jézus? „Ha jobb szemed megbotránkoztat, vájd ki, és vesd el magadtól. Inkább egy tagod vesszen oda, semhogy egész tested gyehennára kerüljön.” (Mát. 5.29.) Vagyis: törj össze mindent, ami a bűn fele visz, és elválaszt tőlem. A világ szemében a Máté 5. ostoba tanítás. De ez a világ ügyesen kovácsol a bűnből erényt. Sehol nincs rafináltabban elrejtve a bűn csúf természete, mint a „szexuális forradalom”-nak nevezett nagy átejtésben. Nem elég, ha mi, hívők nem kapkodunk a pornográfia termékei után. Nekünk küldetésünk van: meg kell értetnünk a többiekkel, hogy miért káros, miért ördögi becsapás az ő számukra is. S miután felismerték, miért rajongtak, s mit veszíthetnek, VÁLASSZANAK. Isten megadta ehhez a szabad akaratot. Itt nem pusztán TILTÁS-ról van szó, hanem közízlésről, erkölcsről, végső soron a társadalom fennmaradásáról, jövőjéről, a MEGÚJULÁSTÓL melyet a pornográfia terjedése holtbiztos, hogy nem fog elősegíteni. DEÁK KRISZTINA Mária néni a negyvenes éveinek vége felé jár és dühtől kivörösödő arccal kérdezi, hogy mit akar ez a sok éhenkórász csöves, büdösek, koszosak, hányingert kap az ember ha rájuk néz. A mellette álló Józsi úrnak másfél éve van még a nyugdíjig és kedélyeskedve jelenti ki, hogy valamennyi csövest kényszermunkára küldene, dolgoztatná őket látástól mikulásig, akkor majd százszor is meggondolnák, hogy pályaudvarokat foglaljanak el! Róza alig múlt huszonöt éves, de a csövesekről neki is megvan a véleménye: dolgozni egyikük sem szeret, csak a lébecoláson jár az eszük, nem érdemes a szót vesztegetni rájuk. Beszélgetésükbe egyre többen kapcsolódnak bele, s tökéletesen egyetértenek velük. A színhely: egy Általános Ikola tanári szobája valahol Kőbánya szélén, a második és harmadik óra közötti nagyszünetben, a Nemzet Szegényeit tömörítő egyesület megalakulását követő napon. (bodnár) Ki ül a székbe? (Kaiser Ottó felvétele) HARANG 7
