Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-14 / 11. szám

Aszabad keresztyén gyü­lekezet sajátosan magyar szerveződés, külföldi előzményei nincsenek. A Magyar Szabadkeresztyén Gyülekezet ezer teljes jogú tagot számlál. Negyven gyülekezetét laza szálak fűzik egymás­hoz. Legnagyobb a budapesti közösség, ahol Mézes László működik; egyházá­nak máig egyetlen lelkésze, aki az evan­gélium teljes idejű szolgálatában áll. Mézes László 1946-ban született négygyermekes családban. Nős, fele­sége orvos, fiuk tizennégy éves.- Tulajdonképpen mi az ön titulusa?- A budapesti gyülekezet vezetője vagyok.- Korábban önrój mint főtitkárról lehetett hallani.- Egyházunk nagymértékű belső vál­tozások előtt áll. A régi struktúra nem volt elég hatásos, cs most szükség van az egész szerkezet újragondolására. Ez most van alakulóban, még csak a tervek, elképzelések szintjén állunk.- Hogyan lett a gyülekezet vezetője?- A mi gyülekezetünket Édesapám hívta életre. S bár bennünket, gyereke­ket is vittek az istentiszteleti alkalmakra, én nem voltam igazán hívő. A jó társa­ság kedvéért eljártam, de nem érintett meg, amit ott hallottam.- Hogyan jutott el a hitig?- A Magyar Néphadseregben lettem hívő. Mint clőfelvétel isi vittek el katoná­nak, s úgy alakult, hogy a karácsonyt a laktanyában töltöttem. Szenteste egy szál gyertyával elbújtam, és elénekeltem ma­gamnak a Mennyből az angyalt, miközben próbáltam fölidézni az otthoni hangulatot. Hirtelen arra gondoltam, hogy én is tudok úgy imádkozni, mint ahogyan most Apám otthon, s elkezdtem... Egy pillanat alatt összedőlt bennem minden, amit az életről fölépítettem magamban. Rámzuhant ad­digi életem minden bűne, s rettenetes lelki­­állapotba kerültem. Kétségbeesetten imád­koztam Istenhez, ha O tényleg olyan, mint amilyennek állítják, akkor jöjjön és segít­sen! Rövid idő múlva megkönnyebbülés, öröm, melegség töltötte el a szívemet. Azóta számomra valós, sőt személyes lett Isten. Arra kértem, fogadja el az életem. — Rögtön lelkészi hivatásra gondolt? — Nem, hosszú út Vezetett odáig. Visszatérve Budapestre már kereső szívvel látogattam a gyülekezeti összejöveteleket. Az egyetem elvégzése után munkába álltam, s talán elmondha­tom, hogy sikeres tervezőmérnöknek számítottam. Ezekben az időkben vá­lasztottak meg engem a gyülekezet ve­zetőjének. Nem volt felhőtlen időszak, rettentően sokat kínlódtunk, nem találta önmagát, helyét, feladatát a gyülekezet.- Hogy sikerült ebből a helyzetin>1 kiutat találni?- Mintegy féléves bűnbánati imádság után a Szentlélek megindította a növe­kedést a gyülekezet életében. A Szent­lélek ajándékainak hatására éhség tá­madt bennünk az Ige iránt. O királlyá koronázta számunkra Jé­zust, és megértettük, hogy az evangéli­umot a mindennapjainkban meg is kell valósítani; méghgzzá örömmel, és nem nagy nyögések közepette. Napról napra tapasztaltuk, hogy a Szentlélek ma 'is megteszi mindazt, amit véghez vitt az első keresztyén közösségekben.- Az események hatására a gyüleke­zeti tagok életében voltak-e látványos változások?- Egyetlen példát hadd mondjak el, amely az én életemre is jelentős hatást gyakorolt. Egy alkalommal megkeresett egy válófélben lévő fiatal férfi, aki már külön élt a családjától, hogy segítsek neki rendbehozni a házasságát. Renge­teget beszélgettünk, ugyanezt tette az én feleségem az ő feleségével. Később né­gyesben beszélgettünk, imádkoztunk. A vége az lett, hogy visszavonták a váló­keresetet. Később született még két gyermekük; a férj pedig ma presbiter. Ennek az esetnek a kapcsán éreztem meg, hogy mennyivel nagyobb öröm segíteni az embereknek Istenhez-találá­­sukban, mint megtervezni egy autópá­lyát. Eldöntöttem, hogy egész életemet Isten és az emberek szolgálatába állí­tom. Az egyetlen evangélium, az ötödik, amelyet az emberek el is olvasnak - az életünk.- Milyen módon készült föl a hivatá­sára, járt lelkészképzőbe?- Jártam a SZÉT (Szabadegyházak Tanácsa) lelkészképzőjébe, amíg meg nem szűnt, azóta autodidakta módon tanulok.- Biztos abban, hogy amit hirdet az jó?- Egyházunk újszövetségi gyülekezeti modellt hozott létre, amelyben a lelkész első az egyenlők között. Nem egysze­mélyes a vezetés sem gyakorlati, sem teológiái szinten. Jól működő presbité­riumot hoztunk létre, és természetesen itt van számunkra a Biblia, amellyel összevetünk minden tanítást. Ha igehir­detés közben hibát követnék el, azonnal szólna valaki, s én megkövetném a gyü­lekezetét.- Van az önök egyházának liturgiája?- A mi liturgiánk igen rugalmas. Az elemek, az építőkövek adottak, de hogy egy istentisztelet hogyan alakul, abban nagy szerepe van annak, aki éppen ve­zeti. Mód van arra, hogy a gyülekezet tagjai elmondják, hogyan valósult meg az életükben, amit a Bibliában olvastak. Ezek a bizonyságtételek nagyon színe­sek, spontaneitásukban erő van.- Minden korosztály egyszerre vesz részt az összejöveteleken ?- Az egyház teljes jogú tagja csak hitét és a keresztyén életet tudatosan vállaló bemerített felnőtt lehet, ők ve­hetnek részt a kenyértörésben. Család­tagjaik és az érdeklődők az egyéb ren­dezvényeken lehetnek ott. Vasárnap a kenyértörés után és kedden este vannak azok a közösségi alkalmak, ahová bárki betérhet. Ezek a gyülekezeti órák nagy látogatottságnak örvendenek, már-már kicsi a templomunk, alig férünk cl. Eze­ken felül házaknál is összejövünk imára, énektanulásra vagy közös munkára.- Hogyan éli meg az önök egyháza a Magyarországon egyre nagyobb mére­teket öltő szegénységet?- Számtalan esetben tapasztaltuk meg, hogy Isten megadja a számunkra szükséges anyagiakat. De ez nem jelent­heti azt, hogy ne segítsünk egymásnak! Mivel ekkora közösségben még ismerik egymást az emberek, elég hamar kide­rül. kinek mire van szüksége. Hozzá kell szoknunk, hogy egymás terhét hordoz­zuk. Ez a gyülekezetben azzal kezdődik, hogy mindenkit meghallgatunk.- Végezetül; a Szabadkeresztyén Gyü­lekezet hogyan viszonyul a hazánkban végbemenő politikai, gazdasági változá­sokhoz?- A politikai élet hat ránk, mint minden emberre, de nem áll a közép­pontban. Mi komolyan vesszük az Ige felszólítását, hogy a hívő közösségek­nek imádkozniuk kell az ország veze­tőiért, ezért név szerint imádkozunk ér­tük. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a maga szakterületén minden gyülekezeti tag maximálisan helytálljon, s hogy mi ne álljunk be az állandóan zúgolódók közé. Azt, hogy majd a választásokkor egyházunk tagjai kiket támogatnak, lel­kiismeretűkre bízzuk. A gazdasági helyzet bennünket nem rémít, mert hisszük, hogy Isten gondos­kodik rólunk. Ezért mi nem aggodal­maskodunk. hanem imádkozunk. HAJLING KATALIN (A szerző felvételei) HARANG 29

Next

/
Thumbnails
Contents