Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-14 / 11. szám
„Célunk: Krisztushoz vezetni az embereket” Beszélgetés Erdélyi Lászlóval, az Advent Kiadó igazgatójával- Az Advent Kiadó 1989-ben kapta meg a kiadói jogot. Mit tudunk a magyar adventista könyvkiadás és könyvterjesztés múltjáról?- A magyar adventista irodalom szinte idősebb a hazai adventista missziónál. Egy Rottmayer nevű - később adventistává lelt - baptista család és Szalay József nagybecskereki református lelkész nevéhez fűződik az első adventista írások fordítása és terjesztése. S/.alay az I 890-es években egy havonta megjelenő lapot, a Keresztyén-1 szerkesztette. Ebben az időben érkezett Erdélybe /. R. Conradi adventista lelkész, aki a hamburgi Vallásos Iratok Nemzetközi Kiadóhivatalának volt a titkára. Conradi kapcsolatba került a lapot működtető misszióval, s így további cikkek jelenhettek meg adventista forrásból. — A századfordulót követőien Hamburgból látták el a hazai adventista missziót irodalommal. Megindult a könyvterjesztés is. Jelentős előrelépés volt 1911-ben: megalapították a magyarországi adventista kiadót, amely a két világháború között Elet és Egészség Kiadó, valamint Gyarmati és Bó'sz Nyomda néven működött. Egyházunk közjogi helyzete ekkor nem volt rendezett. Sajnos, 1950-ben már valóban az adventista könyvkiadás múltjáról beszélhettünk. mert 1949-ben államosították a nyomdát és a kiadót. Mai árfolyamon, becslésem szerint több mint száz millió A kiadó könyveinek árusítása az Örs vezér terén (Tamaska Gyula felvétele) Ft-ra tehető az elvett ingatlan és a gépek. valamint a zúzdába szállított könyvek és elkobzott papírok értéke. A kiadói munka ebben az időben sem állt le. Nagy kockázatot vállalva szerveztük a könyvek írógéppel történő sokszorosítását. Emiatt voltak elbocsátások, fegyelmik, bírósági eljárások. Magam is részesültem jóindulatú figyelmeztetésben. Hála Istennek, ez a múlté!- Mikor indult újra a tevékenységük? Kiadói munkánk újbóli születését 1976-ra tehetjük. Ettől kezdve, 27 évi kényszerszünet után, évenként kiadhattunk egy-egy könyvet. Kibontakozott az irodalmi munka, amelynek „húzóereje" a már korábban megindított lelkésztájékoztató volt, „Szerkesztőség” rangjára emelve a már sokszorosító gépekkel is rendelkező kis műhelyt. A korszak lezárásához legyen szabad még hozzáfűzni: Ma, a divatossá vált szándékos „felejtés” és hamis „emlékezés” feszültségében az a veszély is fennáll, hogy nehezen elért eredmények megsemmisülnek. Az elmúlt időkben megtanulhattuk: akkor is volt értelme dolgozni, amikor az eredményt másként „honorálták”, és Istennek a „másik oldalon" is voltak eszközei, akik tolerálták a becsületes ügyszeretetből „elkövetett" szabálytalanságokat, nemegyszer hathatós segítséget is nyújtva.- Milyen érdeklődés tapasztalható az adventista könyvek iránt? Véleménye szerint milyen lémák érdekük a mai embert?- Általában tapasztalható egyfajta lelki- és szellemi szomjúság, másrészről pedig az ízlések megromlása. Ezért nem az igények kielégítését tekintjük elsődleges célnak. Egyházi kiadó számára nem csupán az a kérdés, mi érdekli az embereket, hanem az, hogy mire van szükségük. Szeretnénk olvasóink igényét a jó, a nemes, az örökkévaló értékek irányába formálni. Célunk: Krisztushoz vezetni az embereket; nem az irodalmi kufárok hamis krisztusához, hanem a Biblia Krisztusához, a Megvál-14 HARANG
