Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-14 / 11. szám

(EGYHÁZ-) JOGOS KÉRDÉSEK Jogállamban kívánunk élni. De mi van a/ egyházban? Lehet-e párhuzamot vonni a társadalomban zajló változások és a katolikus egyház belső rendje között? Kérdéseimmel dr. Csordás Eörs főszentszéki ügyvédet kerestem meg Budapest harmadik legnagyobb templomában, a tisztviselőtelepi Rezső téren. Mi a véleménye az állam és egyház összehasonlításáról?- Régen szokás volt mindkettőt tökéletes társaságnak nevezni azon hasonlóság alapján, hogy rendelkeznek mindazokkal az eszközökkel, melyek sajátos cél­juk eléréséhez szükségesek. Te­hát az állam biztosítani tudja az emberek földi boldogulását, az egyház pedig természetfölötti céljukhoz segíti őket. Ma az egy­ház szívesebben értelmezi önma­gát bibliai hasonlatokból kiindul­va. Például élő kövekből épült templomnak tekinti magát, vagy kovásznak, mely a lisztbe ele­gyítve fejti ki hatását. E spirituális jelleghez miért kell jogrend?- A jog egyfajta vetülete az egyház életének. A keresztség révén mindenki egyenrangú testvér az egyházban, ugyan­olyan jogai és kötelességei van­nak. Ezen túl - főleg az ordiná­­ció révén - intézményesített kü­lönbségek is létrejönnek a ta­gok között. Az ősegyházban mindezt könnyebb volt átte­kinteni és működtetni, mint napjainkban. Ahogy a kamara­­zenekar is elvan egy muzsikáló, irányítást alig vállaló vezetővel, míg a szimfonikus zenekar ese­tében az összhang csakis pó­diumra emelt karmester révén valósulhat meg. Az egyházi törvények római im­porthói származnak? Az egyház egyetemességének megfelelően a jogrendje is egyetemes. A kódexnek nevezett Egyházi Törvénykönyv éppúgy érvényes Magyarországon, mint Rómában vagy a pápuák között. Törvényt csak apostolutód hoz­hat. tehát a kódex által helyi sza­bályozásba utalt kérdésekben a püspök rendelkezik. Van-e lehetőség alulról jövő kezdeményezésre például alá­írásgyűjtések révén?- Az egyház kifejezetten fe­lülről szerveződő közösség. A fő maga Krisztus. Nem mi vá­lasztottuk Ót, hanem O válasz­tott ki minket és hívott magá­hoz. Az egyház élete elsősor­ban nem a jogrendjén múlik, hanem a tagok Lélek által átha­tolt kapcsolatain, mely a Főhöz és egymáshoz fűzi őket. A tiszt­ségviselők hatalma nem uralko­dásra való, hanem szolgálatra. Hogy ezt teljesíthessék, tudniok kell demonstrációk nélkül is a nép szükségleteit. Az elmúlt évtizedek honi kont­raszelekciója hogyan érintette a leválthatatlan vezetőkkel műkö­dőegyházat?- Az egyházi tisztségviselőket- bárki is prezentálja őket (akár a gyámkodó állam, akár az ön­tudatos világiak) - felülről fo­gadják el. Papot a püspök, püs­pököt a pápa nevezi ki. Isteni felhatalmazást, megerősítést pedig a szentelés révén nyer­nek. Lehet, hogy a jelölt nem túl rátermett, de ez a gyenge­ség mindig is kelléke volt az egyháznak a galileai halászok kiválasztása óta. Sajnos az. is előfordulhat, hogy méltatlan, bűnös ember kerül szent hiva­talba. Ezt az egyház elszenve­di, mint ahogy az emberi szer­vezet is küzd az egészségért, miközben létfontosságú szerve rosszul teljesíti feladatát. Ismerik-e jogaikat a hívek?- A kódex ma már magyarul is olvasható, a Szent István Tár­sulat adta ki. Az emberek azonban idegenkednek a jog­tól. Úgy érzik, hogy a szabad­ság és szeretet helyére akar to­lakodni. Sajnálatos tudatlansá­gok is előfordulnak, például nem hívnak papot a beteghez, mert azt külön szolgáltatásnak vélik, noha a beteg hívőnek jo­ga van a szentségekhez. Leggyakrabban a házasságjog­gal találják magukat szembe az emberek.- Igen. ez rám is vonatkozik, aki ügyvédként a kötelék érvényes­ségét támadom. Az egyházi bíró­ság persze ma sem bont fel há­zasságot, de könnyebbé vált an­nak igazolása, hogy egy házasság voltaképp létre sem jött. Ilyenkor a megkötöttnek vélt házasság ér­vénytelenségét mondják ki. Az egyházjog és ökumené vi­szonya?- Napjainkban a püspök fel­mentést adhat a kánoni forma alól, és így például evangélikus vagy református templomban is megköthető a házasság. E könnyítésről a nagyközönség nem tud. de akinek ez nem presztízskérdés, hanem lelkiis­mereti gond, az veszi a fáradsá­got és utánajár. Mit jelent a kánonjog kifeji*és?- A régi zsinatok nyelve a gö­rög volt; a kánon pedig nádat, azaz mérővesszőt, normát je­lent. Ma is így nevezik az egyes törvényeket, melyeken belül a paragrafusok, illetve a pontok következnek. A kódex 1752 ká­nonból áll. Korszerűnek tartja a kódexet?- A jog mindig az események után jár. Őrző szerepe van, te­hát konzervatív. A különféle törvénygyűjtemények után az első törvénykönyv ló 17-ben látott napvilágot, és örökérvé­nyűnek szánták. A mostani - mely a II. Vatikáni Zsinatra tá­maszkodik - 1983-ban lépett érvénybe. Mielőtt jóváhagyta volna a pápa, egy esztendőn át tanulmányozta a legkiválóbb jogászok segítségével. Eörs atya búcsúzáskor lel­­kemre köti. hogy szépet írjak a kánonjogról, hisz az voltaképp a lelkipásztori szolgálat egy faj­tája. - a legfőbb törvény pedig a lelkek üdvössége. UNóER ZSUZSA 8 HARANG Móser Zoltán felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents