Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-14 / 11. szám

„Aszód-!-! Csak egyszer kellene ezt a szót tóiéin hallanod, s azonnal kitalálnád, hogy én itt három esztendeig tanultain... akarom mondani: jártam iskolába. S milyen eseménydús három esztendő! 1. Itt kezdtem verseket csinálni - 2. Itt voltam először szerelmes - 3. Itt akartam először színésszé lenni (Petőfi Sándor: Úti jegyzetek, 1845.) A l 3 éves kisfiú képében egy kis világfi érkezik Aszódra. Aki sokat látott, so­kat élt. A gyakori helyváltoz­tatás erősebben rögzíti és így szaporítja az emlékeket; az emlékek pedig az élet isme­rését siettetik, vagyis az éle­tet. A fiú már nem megyéken haladt át, hanem válságokon is. megpróbáltatásai vannak cs csalódásai. ..Koraérett’'. Abban a korban, amidőn tár­sai kanyaróba esnek, ő egy kis enyhe byronizmust kap. Esze felnőtt, de vére még gyermek. Kettős életet él. mint különben ebben az élet­korban a legtöbb gyermek. Vidáman kúszik a legma­gasabb fa tetejére, amikor el­csípi a csősz, keményen állja az üllcgekcl. de barátait nem árulja cl. Szembeszáll a nála erősebb tanulókkal, egyiknek beveri az orrát. Amikor felel­nie kell tettéért, színészies szónoklatba kezd; ..Még a fé­reg is, kit lábbal tápodnak, felgörnyed önvédelmére...’’ Pajtásaival titkos társaságot alakít, amelyben mindenki romantikus álnéven szerepel, az egyiket Rinaldo Rinaldi­­ninek hívják - ő Becskerek i­­vcl, a gavallér betyárral azo­nosult, akit egy Vörösmarty­­versből ismer. Újra szívesen játszik, szívesen kóborol a határban, kiderül, hogy még­iscsak kitűnő dobó, ha balke­zes is. Aztán egyszerre min­den megmagyarázható ok nélkül otthagyja az ugri-bug­­ri társaságot, s ha a többiek utánamennek, hogy vissza­hívják. sötét arccal, szinte megsérlődöltcn néz rájuk. Fe­lettük állónak érzi magát, s tán restellj is, hogy az imént még közöttük szaladgált. Még nincs 14 éves, és már egy Erklärung der Logik und Metaphysik-et lapoz, majd kü­lönböző természettudományi és földrajzi és történelmi könyvet, legtöbbjét németül és latinul. Theophrastus jel­lemrajzait és Cicero szónokla­tait olvassa, nyilván ezek ha­tása alatt mutatkozik antik jel­lemnek, egyelőre csak a cső­szök és kofák zsarnokságával és egy közelgő bikával szem­ben. Franciául tanul. Olvas és ábrándozik. Természetesen arról ábrándozik, amiről ol­vas: a szerelemről és a hazá­ról, azaz a szabadsághősökről, akik századokon át oly önfel­­áldozóan s oly hasztalan pró­bálták a haza szabadságát ki­vívni. Példaképet keres. Sze­relmének könnyen, az első körülpiHántásra talál eleven tárgyat, az ilyesmi nem szo­kott nehezen menni. Első syn­­taxista korában egy özvegy papné lányába. Cancryni Emí­liába szeret bele, és saját állí­tása szerint nem reménytele­nül. Szerelmes, tehát verseket ír. Mit tud a szerelemről? Veszélyesen sokat, vagyis a valóságnál többet, mint általá­ban a kamaszok. Imádata tár­gyától csak epedő viszontpil­­lantásokat kap. de barátjával, Esztergályi Mihállyal olyan könyvet tanulmányoz végig, amelyből a tapasztalt kéjen­­cek is tanulhatnak még vala­mit: Ovidius Amorum Libri­séi. A pornográf képeslapok és füzetek híján a serdülő ifjú­ság akkoriban ebből a könyv­ből merítette a felvilágoso­dást. az idegbizsergető izgal­mat, s a tápot az álmodozásra. (Részlet Illyés Gyula: Petőfi c. könyvéből) Mózes Zoltán felvétele HARANG 5

Next

/
Thumbnails
Contents