Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-14 / 11. szám
iber- politizáljon leni saját morális nézeteinket: a család védelmet, tekintélyét, szerepét, a vallás szabadságát mindkét részről. Az állam semmilyen módon ne avatkozzon be az egyház életébe, a különböző egyházak pedig egyenjogúak legyenek. Aggasztó lenne, ha az egyházak közt versengés indulna meg, amibe az államnak be kellene avatkozni. A kétoldalú függetlenség nagyon fontos, vagyis az egyházak se vonuljanak be az államba, ahogy tették azt a negyven évet megelőző időszakokban.- Van-e részletes elképzelésük arról, milyen szerepet szánnak az egyházaknak a demokratikus Magyarországon?- A mi elképzelésünk az, hogy az egyházak maximálisan kihasználják szabadságukat, eszerint vegyenek részt a társadalom életében, alapítsanak kórházat, szociális otthont, iskolát, támogassák a perifériára szorultakat. Nyilván lesz szerepük a minisztériumoknak a koordinálásban, de elvárásaik ne legyenek, mert ez a rosszemlékű békepapság korszakát hozná vissza.- Hogyan képzelik el az egyházak parlamenti képviseletét ?- Határozott álláspontunk: hívők, papok vegyenek részt a politikában. Az evangéliumi csoportot azért is hoztuk létre, hogy a vallásos nézetek jussanak kifejezésre a politikában. A szabad demokraták alapeszménye a parlamentáris demokrácia, ahol a politikai érdekeket politikai pártok közvetítik. Nem tartjuk jónak a kooperatív képviseletet. A kisebbségek érdekképviselete például fontos a parlamentben, de ezt a pártoknak kell ellátni és nem maguknak. Jelen témában: ne egynéhány pap képviselje egyházát, mert nincs biztosíték arra, hogy ők demokratikus úton kerülnek oda, lévén az egyház nem demokratikus szervezet. Továbbá, ő olt választott képviselő lenne, és mivel a hívők is szavaznak, bizonyos csoportok duplán jutnának szóhoz...- Vagyis az Önök elképzelése szerint az egyházak keressék meg a pártokat, épüljenek he, fogadják el programját és akkor majd közvetítik érdekeit a poriamén then?- igen, ezt én így értem, mert nem hiszem, hogy az egyházaknak a társadalomtól eltérő érdekeik lennének. Ahogy a magánszemélyek eldöntik, kire szavaznak, úgy az egyházak is, már ma is eldöntik, milyen politikai irányzatot támogatnak. Így sokkal hatékonyabb képviselethez jutnak az egyházak. Ha egy papképviselő felszólal a parlamentben, Tamaska Gyula felvétele Hack Péter jogász, az országos tanács tagja a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontjáról. hiába áll mögötte az egyháza, ő ott csak egy felszólaló. De ha egy párt áll ki az adott kérdés mellett, amögölt az illető párt száz képviselője állhat.- Jelenleg azonban kérdéses, az egyházak és pártok egymásra találnak-e? Az evangélikusok például óva intik a lelkészeiket a konkrét politizálástól. Mii tegyen az a lelkész, aki komolyan veszi feljebbvalója intelmét? Valamely hívét kérje meg, titokban súgjon a helyi pártnak, mit szeretne vele közösen tenni? Elvárható, hogy rövid időn belül létrejön az Önök által elképzelt kapcsolat?- Elvárható, mert nem is működhet másképp. A példában szereplő evangélikus képviselő szavazata mit jelent? Az ő személyes meggyőződését vagy százezer evangélikusét? A hívő emberek itt élnek, politikai állást kell foglalniuk. A lelkészek is ebben a közegben élnek. Nem mondhatják azt a híveiknek, hogy pártokon kívüli nézeteket képviselnek, különösen akkor, ha van olyan párt, akivel egyetértenek. Nem tudom, mennyire avatkozhat be az egyház a saját papságának a gondolkodásába. A hívők ugyanis megkérdezik a papot, mit szól ehhez, vagy ahhoz, neki erre állást kell foglalnia. Ehhez kell bölcsesség is. A vallásos emberek akkor tudnak hatékonyan részt venni az ország életében, ha nem hagyják rá az ateistákra, a világiaakra a politizálást. — Végül: mit tart meg vallásos programjából az SZDSZ a választások után ? Tudnak-e választóiknak garanciát adni arra, hogy ez nem csupán választási fogás? — A keresztény csoport annyi garanciát adhat, hogy mint keresztényeket kötelez bennünket a parancsolat, ne tégy hamis tanúbizonyságot. A szavunkat meg kell tartani. SIKLÓS LÁSZLÓ HARANG 3