Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-07 / 10. szám
‘Beharangozó Könt|i/ Reviczky Gyula VERSEK ÉS MŰFORDÍTÁSOK A 19. század második felében az erőteljes kapitali/.álódás, a polgári életforma terjedése, a belpolitikai konszolidáció kevéssé hat jótékonyan költészetünkre. Még alkot Arany, s megjelennek Vajda János költeményei, ám az újabb generáció nem éri el színvonalukat: tehetségesek, verseikből azonban hiányzik a mélység, a meggyőző erő. E nemzedék költői közül a köztudatban leginkább Kiss József, Komjáthy Jenő, s talán mind között a legjelentősebb, Reviczky Gyula neve él. A Szépirodalmi Könyvkiadó régi adósságot pótolt, amikor ismét megjelentette a szerencsétlen sorsú, tragikusan fiatalon elhunyt poéta összes fellelhető versét, valamint műfordításait. Kissé szentimentális líraisága. betegségéből fakadó vonzódása az elmúláshoz már a századvég dekadenciáját előlegzi. (Szépirodalmi Kiadó. 98,-Ft) A ROMANTIKA ENCIKLOPÉDIÁJA A racionalizmus korának művészeti stílusát, a hideg, mesterkélt klasszicizmust a 18. század közepétől fokozatosan egy új eszmerendszer, új stílus váltja föl, 4,romantika, mely különböző tonnában és mértékben, eltérő hangsúlyokkal és tartalommal ugyan, de Európa minden országában tért hódított. Több volt művészeti ágak formanyelvét megújító korstílusnál, egy életérzést fejezett ki.'A Corvina Kiadó enciklopédiák sorozatának újabb kötete — az impresszionizmus, a szürrealizmus, a szimbolizmus és az expreszszionizmus után — e máig elevenen haló stílusról nyújt átfogórendszerező képet, bemutatva a kort, a különböző művészeti A romantika enciklopédiája agak, a Icsles/.cl, a szobrászát, az építészet, az irodalom és a zene jellemzőit, legjelentősebb alkotóit, tipikus műveit. Az ere deti francia kiadás anyagát a magyar romantika festészetéi ismertető tanulmány egészíti ki. (Corvina Kiadó), 360- Ft.) Kemendi Ágnes FESTŐNÖVÉNYEK A szintetikus festékek megjelenése előtt - iparszerű előállításuk már a múlt század második felében megkezdődött - az emberek önmagukat (arcukat, testüket), tárgyaikat, textil-, fa-, bőr-, szarutermékeiket, ételeiket tenuészetes, főképp növényi eredetű anyagokkal színezték. Ezért pontosan tudták, hogy hol. mikor, milyen növényt. annak melyik részét kell begyűjteniük, hogy lehet belőlük festőanyagot nyerni, azt miképp lehet a különbözet anyagokra felvinni, hogyan kell azokon rögzíteni. Idővel ezeket a festési eljárásokat kiszorította a többnyire mérgező anyagokat tartalmazó, gyakran egészségre is káros, mesterséges színezőanyagok használata. E gazdagon illusztrált, gondos gyűjtőmunkán alapuló könyv - a népi festési eljárásokhoz tartozó ismeretek bemutatkozásával -, a feledésre ítélt hagyományok felélesztésére vállalkozott. (Móra Kiadó, 90,- Ft.) Hák flfewez LUDWIG VAN BEETHOVEN Esz-dúr zongoraverseny 1809-ben végleges formát ölt Beethoven utolsó, ötödik zongoraversenye (Esz-dúr, op. 73.), nem sokkal utána készülnek el az Egmont-nyitány első vázlatai. 39 éves ekkor és olyan jelentős műveken van már túl, mint az 5. és a 6. szimfónia, a Coriolanus-nyitány, a C-dúr mise. Egyre súlyosbodó hallászavarokkal küzd. ezért már nem is vállalhatta utolsó zongoraversennyé bemutatóját, pedig ezt is önmaga számára írta, mint a korábbiakat. Korának talán leggazdagabb hangversenymuzsikájaként tartják számon ezt a sugárzó, ünnepi, feszültséggel teli, forradalmi pátoszú kompozíciót, melyet első hallgatói meglehetősen vegyes érzelmekkel fogadtak. Ősbemutatóján 1810-ben Lipcsében. bár jelentős sikert aratott, ez egyes vélemények szerint a szólista virtuóz játékának volt köszönhető. A két évvel későbbi bécsi bemutató közönsége viszont idegenkedve fogadta, pedig zongoraszólamát a kor egyik legnagyobb előadója. Kari Cerny játszotta. E lemezen korunk kiváló zongoristája, Maurizio Pollini a szólista, a Bécsi Filharmonikusok Zenekarát Kari Böhm vezényli. (Hungaroton) FELIX MENDELSSOHN BARTHOLDY e-moll hegedűverseny MAX BRUCH g-moll hegedűverseny A 19. században négy csodálatos hegedűverseny született német zeneszerzőktől: Beethovené, Mendelssohné. Bruche és Brahmsé. Közülük különösen Mendelssohné és Bruché volt rendkívül kedvelt egy időben mind az előadók, mind a közönség körében. Burch műve idővel egyre ritkább vendége lett a hangversenytermeknek, az e-moll hegedűverseny azonban mindmáig megőrizte népszerűségét, és ez nemcsak csodálatos dallamaival magyarázható, de azzal is, hogy szívesen játszott darab, melyben a szólista minden hangszeres tudása, virtuozitása megmutatható. Nem véletlenül kapta a „leghegedűszerűbb” hegedűverseny jelzőt. A mendelssohni hagyomány folytatója Bruch méltatlanul mellőzött műve, melynek különösen szép dallamú az adagio-tétele. s emlékezetesek fináléjának magyaros hangulatú részei. A két művet világhírű művészek szólaltatják meg e lemezen, a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényli. a hegedűszólót Anne- Sophie Mutter játssza. (Hungaroton) 36 HARANG
