Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-03-07 / 10. szám

cBeíaran/qozó HftKfi/efseKlj Ismét Budapest vcndécc u vilúp­­hiní karmester. Lambéria Galilei li. aki ezúttal a/ VIKI Szimfonikus Zenekarul vezényli. A ö-i. pénteki és I I i. vasárnapi /HM AK AIM All,\l koncertek műso­rán Schumann egyik Icus/ebh es legnépszerűbb műve. a/ a moll /ongoi averse»» a s/ólisla Nagy /V/er zoiiLMtraimivés/ les/ . va­lamim llcrlin. n.iev s/,il\isu. ro­­manlikns zenekari műve. a l an las/iikns s/imíónia (op.14i szere Pel l(i()7-hen imilallák be Maiim vaban Monteverdi ülíclvonúsos zenés művél. az Orléól. mely a görög dalnok leeeiulaj.il meséli el. aki az alvilágba száll le halon hitveséért. Az operairodalom első nagy sikert aratott művel ezúttal a llmlapcsli Modrigálkárns. a Canuraia Transsylvanien. vala­mint neves szólisták adják elő hangversenvs/erűen ö-én pénte­ken este a PI VI I VIGADÓBAN. Szekeres l eiem vezényletével. AT cmv-mu vekkel lép a közön­ség elé ;t Magyar Állami I unklar és Ildiiével senyzenekar Ligeti András vezényletével. 10-éil szombaton a ZENEAKADÉ MI.Á.N. Hiúbb a hegednie és brá­csára írt kettősverseny, a/ I s/ dór símíonia eoneerlame ( K. 3<v4) hangzik el Szenthelyi Miklós és liársouy László közreműködésé­vel. majd a e-moll mise ( K. 427). Hz utóbbi komponálásába Con­­stanze Wchhcnel kötött házas­sága miatt logoit a zeneszerző, ám a mii máig kiderítetlen okok hol befejezetlen maradt, s az utó­lagos próbálkozások a hiányzó teszek pótlására nem vezetlek eredményre. NS/K beli művészek. Klans Hernhaeher karmester és a ma­gyar származású laikus Lajos hegedűművész vendégs/erepel­­nek 12-én. hétfőn GYŐRBEN, a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban és 12-án. kedden I VI A BANY \\. a Néphá/han a (izéin I illiarmoniktis Zenekar estjein. A koneerlek műsorán Weber A bű vös vadás/ emut operájának nv i lánya. I’aganiiii virtuóz D-dór he­gedűversenye. valamint Schu­mann utolsó. IV. (d-moll) szimfó­niája lesz hallható. Az Izraeli Kibiie Kamara: ette kar 14-én. szerdán SZEKSZAR­­DON. a Művészetek Házában és Ib án. petiteken GYŐRBEN, a Városi Tanács Dis/.lerniébon lep löl. A/ egy iilles tagjai oly an kibú­vókban dolgozó munkások, akik napi munkájuk után. kedv (élésből zenélnek, mégpedig nem is akár­milyen színvonalon, amit izraeli, európai és amerikai hangverseny­­kőrútjaik. valamint lemezlelvéte leik hi/nnyúanak. Évente kb. hat­van koncertet adnak, amelyeken kiemelt ícladnluknuk tekintik ha /újuk zeneszerzőinek népszerűsí­téséi. így magyarországi lellépé seik során is Schubert Mahler \ halál és a lány ka ciklusa, v ala mint Mázán Idomeneo vinni ope­rájának halell/enéjc mellen iz raeli szerzők műveiből adnak elő. S2ülflÄ2 Balogh Géza: DOKTOR FAUST IÁllami liéibszínliaz i Drama és bábjáték, vers és ope­ra egyaránt feldolgozta az ör­döggel kötött szövetség témá­ját. Faust és Ylefisz.li» alakját. (A ludas es a bűn összekapcso­lódásának mítosza már a Bib­liában is megtalálható: hiszen az első emberpár a Gonosz csá­bításának engedve evett a tudás Iájáról, l 1587-ben került ..ponyváin" Doktor Johann Eausius. a hír­hedi német tudós története, tiki eladta lelkét az ördögnek. A XVII. s/á/ad közepétől a nagy mágus, csillagjós és alkimista meséjét játszották a vándor ba­bosok is. Egy ilyen előadást la­tot! gyermekkorában Johann Wolfgang Goethe, akinek kép­zeletét attól kezdve nem hagyta ny uglon a csodalatos töt tenet. A játék most visszatér a regi ..otthonába": a bábszínpadra. Az Állami Bábszínház március ló-én mutatja be a Jókai téri épületében ..a hírhedd! fekete mágusról szóló" bábjátékul, a Doktor Faust ot. Italogh Géza egykori vasári bábjátékok nyo­mait írta a két részes darabot, melyben kél síkon kell életre a történet. Az. egyik szálon a tu­dós és Meíis/toíclés/ szerző­dése. Faust doktor tündöklése és bukása, a másikon a biztos középszer megtestesítője. Pap­rikajancsi élelójta bontakozik ki. O boldogan él párjával. Ro­záliák míg Faustnak a pokol tüze jut. mert kivételes nagy­sága kivételes bukást is köv elei. Johann Strauss: A CIGÁNYBÁRÓ I Szegedi Nemzeti Színház i 18X4 ben Budapesten járt a ..ke ringokirály". hogy személyesen vezényelje Furcsa habom emui operettjének magyarországi be mulatóját. Ittléte alatt meglátó galta a ..leghíresebb magyart". lakai Móri. akitől dalmű témát kért. Néhány hónap múlva kéz Itez kapta a szövegkönyvet, ame­lyet Jókai a S/aíli című novella jabol írt. Strauss aldolgo/taita a librettót, s a bécsi Theater an der Wien hamarosan színre v itte a belőle komponált Cigánybárót. A XVIII. szazadban játszódó dal­műben összefonódott a mese és a valóság. A hazaién» ifjú Barinkay félreérthetetlenül a szabadságharc emigránsaira utal. s élő figurának s/anuioit a pén/vagyó kupec. Zsupán alakja is. A magy ar Operálni/ lö()5 ben mutatta be A cigány bánit, mely azóta számos felújítást ért meg. Ezúttal a szegedi színház tii/i mű­sorára hármas szereposztásban. Somlai János rendezésében. FiCw HÓDÍTÓ PELLE (Színes, (hm film. rendező: Bilk* August) \ dán irodalom egyik legna­gyobb alakja Martin Mulcrscn \(’.\i">. kk*i leghíresebb-regénye a/ |(>05 ós IW) kö/öu írt l lódító Pel le s a/ IV) 17 és ll)2l között született Szürke lény. Mindkettői megmozgatta a filmesek fantázia jót. s mindkettőhői díjnyertes, s/ép alkotás született. A S/iirke lény P)47-bcn nyert a velencei fesztiválon. a Hódító Pelle löxx ban hozta el Cannes hol a/ Aram Pálmái. (S egy évvel később el­merte Amerikában a legjobb kiil földi filmnek járó Oscar-díjal is.) A történet két hőse a Svédor szagból. a nyomor elől menekülő térti és kisfia, akik Daniaha ke nilnek \ főszereplő, a kis Pelle, akinek küzdelmes gyerekkora elevenedik meg a filmben. A cím­szerepet egy nagyon tehetséges kisfiú. Relic llvcnvguaril. apját, az Ingmar Herminán filmekből is ismert, zseniális svéti színész. Ma.v von Syilow alakít ja. A NAGY ABRAND (l eien -fcltói- francia film. rendc/ü: Jean Renoir) A harmincas éveket joggal tart ják a francia filmgyártás aranykorának. Ekkor volt alkotóereje teljében René ( loir. Maivei Carné. Julién Duvivicr.Jciin Renoir. Auguste Renoir, a nagy imp­resszionista festő tűiből realista filmrendező vált. Egyik leghíresebb alkotása, a világ 12 legjobb filmje kö/é választolt A nagy ábránd. Az PkU-hen kés/iili mu az első világ­háború idején játszódik és francia hadifoglyokról szól. A film címe a katonáknak arra az illúziójára utak mely s/crini az ő háborújuk lesz az utolsó, s hogy a ló\ész.árkokban ki­alakult a társadalmi különbsége­ken felülemelkedő hajtársiasság túléli a háborút. De már a fogolytá­borban is látniok kell. hogy a liszt­jeik sokkal jobb körülmények ko­zott élnek, mint ok. Renoir remekművében kel nagy s/íneszegyéniséget láthatunk: a né­met parancsnokot l.rieli von Sim­­heim. az egyik francia közkatonát Jean Cabin alakítja. HARANG 35

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents