Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-02-21 / 8. szám
‘Beharangozó Kürtig BUDDHA ÉLETE ÉS TANÍTÁSA A hagyomány úgy tartja, hogy a királyi családból származó Gautama Buddhát valamikor az i. e. 5. század közepén egy fügefa alatt érte el a megvilágosodás: ráébredt, hogy a megnyugvást nem a gazdaság, nem az önként vállalt szenvedés, hanem a szenvedés lényegének a megértése által lehet elérni. E pillanattól fogva élete hátralévő negyvenöt esztendejét a vándorlásnak s a tanításnak szentelte. Egyetlen nap pihenés nélkül folytatta prédikációit. hogy minél több emberhez eljussanak tanai. Követői tovább hirdették eszméit, s hogy szavait pontosan, változtatás nélkül adják tovább, összegyűltek és összevetve az általuk hallottakat pontosították, endszerezték, majd írásba foglalták tanításokat. Ezek idővel kibővüllek a későbbi korok értelmezéseivel és magyarázataival, így vált teljessé a buddhizmus alapműve, melynek végre elkészült hiteles magyar fordítása. (Pátria Kiadó, 120,-Ft.) Gudenus János - Szentirmay László ÖSSZETÖRT CÍMEREK ÖSSZETÖRT CÍMEREK A II. világháború után a magyar nemesség jelentős része nyugati országokba emigrált, ám sokuk itthon maradt, s elszenvedte mindazokat a megpróbáltatásokat, melyeknek mibenlétéről csak az utóbbi évektől lehetett nyilvánosan is beszélni. Vagyonelkobzás, kitelepítés, internálás, börtön, B-listázás, a továbbtanulás, az érvényesülés megakadályozása lett „osztályrészük”, gyakorlati megvalósulásaként annak az embertelen ideológiának, melynek célja az egyoldalún és kivétel nélkül bűnösnek kikiáltott réteg szétzilálása, megsemmisítése volt. E tanulmánykötet két fiatal - nemesi származású - szerzője több évtizede kutatja a magyar arisztokrácia 1945 utáni sorsát. Eddigi vizsgálódásaik összegzése látott most napvilágot e könyvben, mely első kísérlet e réteg tárgyilagos történelmi megítélésére. (Mozaik Kiadó, 198- Ft.) Cserépfalvi Imre EGY KÖNYVKIADÓ FELJEGYZÉSEI Manapság, amikor másról sem hallani, mint a könyvkiadás, sőt a könyvszakma válságáról, amikor a szabadverseny már-már anarchikus állapotot idézett elő e területen, nem érdektelen elolvasni a magyar könyvkiadás egyik legnagyobb tekintélyének visszaemlékezéseit azokról az időkről, melyek a mai állapotokat eredményezték, s melyekének maga is áldozata lett. Cserépfalvi Imre feljegyzéseinek második része - az első 1982-ben jelent meg - az 1945-63 közötti időszak eseményeit idézik föl: a könyvkiadás újraindítását, az első könyvhetek hangulatát, az államosítást, visszahúzódásának éveit. Corvina Kiadónál végzett igazgatói munkáját, nyugdíjazását. Visszaemlékezéseiből nemcsak életének, s a magyar kultúra sorsának alakulásáról kapunk képet, de fölidézi szellemi életünk számos ismert és elfeledett alakját is. (Nemrég látott napvilágot a hír: a Cserépfalvi Kiadó ismét megkezdi működését.) (Gondolat Kiadó, 92,-Ft.) Szécsényi-Nagy Gábor M45, AZAZ A FIASTYÚK A Gondolat Zsebkönyveknek ez a legújabb értékes kiadványa a csillagos égbolt szépségeinek az élvezetéhez és jelenségvilágának a mélyebb megértéséhez egyaránt hozzásegíti az olvasót. Az antik költészet és a Szentírás utalásaitól a legújabb, csak bonyolult műszerekkel feltárható izgalmas tudományos problémákig terjedő skálán mutatja be közismert tárgyát, az őszi-téli esték és éjszakák érdekes csillaghalmazát. a Fiastyúkot. A tudományos kutató mély érdeklődését, fölényes szakértelmét és a csillagok világának szenvedélyes szeretetét SZÉCSÉNYI NAGY GÁBOR 11145, AZAZ A PIA5TVÚK sugározza az olvasmányos, szépen illusztrált, hasznos és közérthető könyvecske, (Gondolat Kiadó, 35,-Ft.) Füredi János A RÓZSATŐ IS IDEGES Pilinszky János verséből kölcsönözte a Gyorsuló Idő sorozatban megjelent könyvének címét a már csaknem harminc év pszichiátriai tapasztalatából merítő sokoldalú szerző, a Központi Állami Kórház pszichoterápiás osztályának osztályvezető főorvosa, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke. A betegségként többnyire fel sem ismert lelki - pszichés - zavarokról, napjaink „lelki környezetszennyezésének” válságjeleiről, a hagyományos pszichiátriai módszerek tehetetlenségéről közöl meghökkentő statisztikai adatokat és eseteket. Szemléletváltásra, új megközelítési módokra van szükség a lelki bajok és betegségek gyógyításában. (Magvető Kiadó, 40- Ft.} fUn^ewez Domenico Scarlatti: MADRIDI MISE Antonio Caldara: STABAT MATER Claudio Monteverdi: KÉT ZSOLTÁR Az olasz barokk egyházi zene három kivételes jelentőségű mesterének művei szólalnak meg ezen a lemezen, a Monteverdi Kamarakórus, a Concerto Armonico és neves szólisták tolmácsolásában, Kollár Éva vezényletével. A későbarokk kiemelkedő képviselőjének, Domenico Scarlattinak elsősorban bensőséges hangulatú szonátái kedveltek, jóllehet egyházi szerzőként is figyelemre méltót alkotott. Különleges helyet foglal el életművében a négyszólamú g-moll, másképpen Madridi mise, mely egyetlen hiteles műve a műfajban. Antonio Caldara, az érett barokk reprezentánsa az egyházi zene területén alkotta legjelentősebb műveit, melyek közül kiemelkedik a Stabat Mater. Szövege egy 13. századi ferences költő megkapó szépségű Mária-siralmán alapul. A lemezen végül a vokális zene nagymesterének, Claudio Monteverdinek két jellegzetesen korabarokk kóruszsoltára - Nisi Dominus (126. zsoltár), Lauda Ierusalem (147. zsoltár) - hallható. (Hungaroton) ROMANTIKUS MÜVEK FUVOLÁRA Ritkasága miatt is figyelmet érdemel ez a lemez, hiszen olyan romantikus szerzők művei szólalnak meg rajta, akik nem különösebben kedvelték a fúvós hangszereket. így Franz Schubert, akiről tudott, hogy néhány dalának hangszeres változatát is elkészítette. Ezek közé sorolható az Elszáradt virágok című tragikus hangvételű dal A szép molnárlány ciklusból. Témáját fuvolára és zongorára írt variációkban dolgozta föl. Ugyancsak kivételesnek számít Robert Schumann életművében az op. 94-es Három románc. Eredetileg oboára és zongorára fogalmazta a zeneszerző. ám miután az oboa különösebb nehézség nélkül helyettesíthető fuvolával, fuvolaművészek is műsorukra tűzik e művet. Több figyelmet szentelt a fúvós hangszereknek Carl Maria von Weber, akinek igen kedvelt műve az op. 63-as, zongorára, fuvolára és csellóra írt g-moll trio, melyben a fuvola szólamát alkalmanként a hegedű helyettesíti. A műveket kiváló fiatal művészek. Gyöngyössy Zoltán (fuvola), Kemenes András (zongora) és iß. Kertész Ottó szólaltatják meg. (Hungaroton) 36 HARANG