Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-02-21 / 8. szám

‘Beharangozó fkrtflmseKlj Schubert-em lesz a ZENEAKA­DÉMIÁN 22-én, csütörtökön és 23-án pénteken; a nagy roman­tikus szerző műveit a Liszt Fe­renc Kamarazenekar szólaltatja meg. A műsor első felében a d­­moll vonósnégyes hangzik el, Gustav Mahler zenekari átiratá­ban. A melankolikus alaphangu­latú, lírai mű második tétele A halál és a lányka (Der Tod und das Mädchen) című dalának var­­riáció-sorozata. A második rész­ben az 5. (B-dúr) szimfónia hang­zik el. A Mozart korai szimfó­niáira emlékeztető mű kamaraze­nekari előadását az indokolja, hogy eredetileg is kisebb létszá­mú, magánházaknál játszó együt­tesek részére készült. Schubert e kompozíciója a PESTI VIGADÓBAN is elhang­zik 22-én, csütörtökön a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarának előadásában, Kovács László ve­zényletével. Előtte két Haydn-mű lesz hallható: utolsó „londoni” szimfóniái közül a no. 94-es G- dúr, melynek két megkülönböz­tető jelzője is van. A második té­telben váratlanul megszólaló do­bolás miatt „Üstdob” vagy „Meg­lepetés” néven is ismert. Ezután a D-dúr zongoraverseny dallamai csendülnek föl Kereskedő Tamás zongoraművész közreműködésé­vel. Romantikus skandináv szerzők művei lesznek műsoron 25-én va­sárnap a ZENEAKADÉMIÁN, a MÁV Szimfonikus Zenekar kon­certjén, vezényel Medveczky Adám. Előbb a nagy finn zene­szerző, Sibelius Finlandia című zenekari darabját adják elő, mely a közhiedelemmel ellentétben nem népi zenei ihletésű, a kom­ponista saját himnikus jellegű dallamait dolgozta föl benne. Ez­után Grieg csodálatos a-moll zon­goraversenye hangzik el, a zon­goraszólamot Németh Attila játsz­­sza. majd a két Peer Gynt-szvit, melyek az Ibsen-drámához írt színpadi kísérőzene alapján ké­szültek. E koncerttel a zenekar másnap MISKOLCON, a Nem­zeti Színházban vendégszerepei. A Miskolci Szimfonikus Zene­kar két érdekesnek ígérkező mű­sorral lép föl a héten. A PESTI VIGADÓBAN, 28-án, szerdán XX. századi szerzők műveit szó­laltatják meg: a francia Henri Ta­mási ritkán játszott trombitaver­senyét (a szólista Hans Gansch osztrák vendégművész), és Gershwin két kompozícióját, az 1935-ben bemutatott Porgy és Bess című három felvonásos ope­ra részleteit, és az Egy amerikai Párizsban című szimfonikus köl­teményt. A másik koncertjükön MIS­KOLCON. a Pártházban, 24-én, szombaton az Egy amerikai Pá­rizsban mellett két zenekari szvitet adnak elő. Az egyiket Csajkovszkij A diótörő című ba­lettjének kísérőzenéjéből, a má­sikat Bernstein a West Side Story című musicaljéből készítette. Bach: Christ lag in Todenban­­den című kantátája (BWV. 4.) és Schubert hat miséje közül az 1828-ban komponált Esz-dúr hangzik el PÉCSETT, a Székes­­egyházban 26-án, hétfőn este a Pécsi Szimfonikus Zenekar, a Pé­csi Nevelők Kamarakórusa és ne­ves szólisták közreműködésével, Tillay Aurél vezényletével. hiún Frederico García Lorca: BERNARDA ALBA HÁZA (Madách Stúdió) 1936. augusztus 19-én. kora haj­nalban a spanyolországi Granada közelében lévő falucska ha­tárában a falangisták agyonlőtték Frederico García Lorca költőt és drámaírót. A hajnali sortűz a XX. századi spanyol irodalom legje­lentősebb egyéniségének életét oltotta ki. García Lorca alig volt 38 éves, s korai halála előtt két hónappal fejezte be talán legje­lentősebb művét, a Bernarda Álba házát. A görög tragédiákra emlé­keztető, nyomasztó légkörű alko­tás a törvények, a kíméletlen tra­díciók, az erkölcsi elnyomás ellen lázadó egyén drámája. Nem szol­gálhatja az embert, ami emberte­len - hirdeti az író. A magyar színházakban már többször színre került e mű, s nagy színészegyéniségek játszot­ták a címszerepét - Tőkés Anna, Sulyok Mária. Horváth Teri. A Madách színházi előadáson (ame­lyet Puskás Tamás rendez) Psota Irén alakítja a vasakaratú Bemar­­da Albát.- Bartók Béla A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA (Miskolci Nemzeti Színház) 1918-ban került először színre Bartók cgyfelvonásosa, melynek szövegkönyvét - akárcsak A fá­ból faragott királyfiét - Balázs Béla írta. (Csaknem két évtizedes elhallgattatás után - az 1936-os felújítás hozta meg a zeneszerző számára az igazi sikert: a premie­ren tízszer kellett a függöny elé lépnie.) A kékszakállú herceg vára nem opera, hanem misztériumjáték. Vagy még pontosabban: szcení­­rozott ballada. A műben a zene­karé a főszerep: a hangszerek mondanak el mindent, az egyes kapuk mögötti látványt éppúgy, mint a két szereplő érzelmeit, ví­vódásait. A kékszakállú - mely a Férfi és a Nő örök küzdelméről szól - megihlette az egyik legki­válóbb pnatomim művészünket, M. Kecskés Andrást, aki a moz­dulatok nyelvére komponálta át Bartók remekét. A táncpantomi­­mot ő rendezi, ő alakítja a herce­get. míg Judit szerepét Tóth Zsu­zsa, a szegedi színház balett­együttesének tagja táncolja. A GAZEMBER (Színes, szovjet film Rendező: Vagif Musztafajev) A közönség kegyéért (és pén­zéért) folyó harc nélkülözi a fair play leghalványabb elemeit is. Mert hogyan kelhetne versenyre a krimik, akciófilmek és horrorok tömegével egy művészfilm vagy más aktuális témájú, tisztességes alkotás, amely ráadásul nélkülözi a reklámot, a figyelemfelkeltés legkisebbjeiét is? Miként A gaz­ember, amelyet nemcsak a mon­danivalója, a rendezése, hanem egy nagy színészi alakítás is ki­emel a mostanában bemutatott filmek közül. A történet napjainkban, a pe­resztrojka időszakában játszódik. Hőse egy őszinte és naiv ember, akin mindenki átnéz, hiszen ma­napság fölösleges luxus az őszinteség és nevetséges tulaj­donság a naivitás. S egy nap ez az ember úgy dönt, hogy új életet kezd. Gazember lesz. Kinevezik egy cég igazgatójának, ahol ha­talmi küzdelmekbe bonyolódik, lop, csal, s ha kell. veszteget. A film címszerepét egy számomra ismeretlen grúz színész, Mamuka Kikalejsvili játssza. Barna, élesen metszett szeme egyszerre tükröz fájdalmat és bűnt, szenvedélyt és megalázottságot, naivitást és go­noszságot. (Az emberi metamorfózisról szóló, kitűnő filmet tizedmagam­­mal néztem végig az egyik pre­miermoziban. A következő elő­adásra - amelyen egy nagy rek­lámhadjárattal beharangozott, gyenge horrofilmet vetítettek - minden jegy elkelt. Videé AUDREY ROSE (Színes, amerikai film. Rendező: Robert Wise) Létezik-e reinkarnáció? Igaz le­het-e a hindu vallás tanítása, amely szerint csak a test hal meg, a lélek - valahol, valakiben — új­jászületik? A film főszereplőjé­nek, Hoovemek autóbaleset kö­vetkeztében meghal a felesége és a kislánya, Audrey Rose. Ám egy látnoktól megtudja, hogy a gye­rek ma is él, csak más testbe köl­tözött. A férfi több éves kutató munka árán rátalál a tizenegy éves Iwyre. A gyereket - szülei legnagyobb megdöbbenésére - valami megmagyarázhatatlan kapcsolat fűzi az ismeretlen férfi­hoz és Audrey Rose-hoz. A neves rendező, Robert Wise (a West Side Story, A muzsika hangja al­kotója) mellőzött miden hamis misztikumot, s kitűnő színészei - Anthony Hopkins, Marsha Mason - segítségével döbbenetes erejű filmet készített. (Intervideo) HARANG 35

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents