Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-02-21 / 8. szám
semmi sem?" cl a ke/ét, akik ha idejében odafigyelnek rá. talán segíthettek volna. Sok esetben azonban már nincs más megoldás, mint a fiatalt feljelenteni, rendőrséget hívni, a problémás gyemieket pedig egyik osztályból - esetleg iskolából - a másikba helyezni. állami gondozásba vetetni, nevelőotthonból nevelőotthonba vándorol látni, kialakult kötődéseket, barátságokat elsza kítani szinte egyik napról a másikra... Milyen hun és hat hm szabályok szerint megy 'énbe a nevelés'! A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban ez ideig számtalan tanulmány született. Köteteket lehetne megtölteni azokkal az írásokkal is. amelyek a gyermekvédelem intézményrendszerének funkciózavaraival, hibás beidegződéseivel. hibás mechanizmusaival, vagy valóban létező gazdasági, társadalmi, szabályozásbeli akadályokra hívják fel a figyelmet. Sokan keresték és keresik ma is azokat a megoldásokat, amelyek az intézményes nevelés keretei között a gyermek speciális szükségleteiből, aktuális állapotából. előtörténetéből kiinduló és ahhoz igazodó személyre szóló törődést tennék lehetővé. Számos „írott szabály" van tehát. s még több az „íratlan". A gyermek nevelése azonban minden esetben személyhez, nem pedig szabályhoz igazodó kell hogy legyen. Gondolom, munkájuk során nem kevés problémáival, visszahúzó éréivel kell megküzdeni. Melyek ezek! Van-e lehetőség tin. korszerűsítésre a különböző munkaterületeken?- Sajnos tömegesen jelentkeznek olyan problémák, amelyekkel azelőtt elvétve találkoztunk (munkanélküliség, hajléktalanság... stb.), amelyekre itt és most kell megoldást találnunk', amelyek a meglévő - jó vagy rossz - keretek feszítik. Ezeket mai gazdasági, társadalmi nehézségeink szülik újra és újra. Intézményes szempontból is szükséges a korszerűsítés, mely tk. már néhány éve tart. Eredményeket a következő területeken értünk el: a gyermekek személyiség állapotához jobban igazodó, családiasabb légkörű, nagyobb érzelmi biztonságot nyújtó módszerek kezdenek meghonosodni nevelőotthonainkban. A legsérültebb. legrászorultabb gyermekek nevelése céljából működik a „hivatásos" nevelőszülői hálózat, a bekerülő gyermekek vérszerinti szüleivel családgondozók foglalkoznak... stb. A társadalmi gyermekvédelem is újraéledt. Egyesületek alakultak, alapítványok jöttek létre a gyermekvédelem rendszerében nevelkedők támogatására. Egyházak vállalták olyan problémák megoldását, amelyekhez az állami gyermekvédelemnek sem megfelelő intézményei, sem eszközei nincsenek. Ún. humán szolgáltatások igyekeznek az alapellátás réseit kitölteni, nem kis részt vállalva ezzel a „baj" megelőzésében. s nem utolsósorban a gondozásban is. hűhómmal készül az új gyermekvédelmi törvény. Ilalllialnánk erről néhány szén! Igen sok az elvárás a készülő gyermekvédelmi törvénnyel szemben is. A még életben lévő jogszabályok nagy része ugyanis elavult és akadályozza az új viszonyokhoz valé) alkalmazkodást, a jobbító törekvések megvalósulását. A törvénytervezet a gyermekek jogaiból és alapvető szükségleteiből kiinduló, azok érvényesülését elősegítő és garantáló szabályozást ígér. amely a családi nevelés elsődlegességét kinyilvánítja és azt támogatja. Egységbe foglalja a különböző tárcák. ellátó rendszerek, szervek, személyek gyermekvédelmi feladatait. Teret enged minden - a gyermek érdekeit és szükségleteit magasabb színvonalon érvényesítő és kielégítő - korszerű törekvésnek. /\ leendő törvény szerint mennyiben lesz beleszéilása a gyermeknek vagy ifjúnak saját élete alakításába? (Sok esetben ugyanis nem kérték a véleményüket, noha rétink volt szét.)- Részletesen foglalkozik a vér szerinti családi környezetből kiemelt gyermek jogaival. Új, előremutató vonása a tervezetnek, hogy egyenrangú - sorsának alakításában aktívan közreműködő - partnerként kezeli a családját nélkülöző gyermeket. akit minden esetben meg kell hallgatni, aki beleszólhat saját nevelésébe, véleményt nyilváníthat a személyét érintő kérdésekben. (Nem passzív tárgya tehát a nevelésnek, akit a megkérdezése nélkül ide-oda helyezhetnek.) Épít a tervezet a vérszerinti családra (tehát a szülőkre is) de a megszokottól eltérő módon. Gyermekük életének alakulása, sorsának rendezése érdekében törekszik együttműködésüket megnyerni, érdekeltté tenni őket. A hatósági eszközök (felszólítás, kötelezés, bírságolás... stb.) csak másodlagos megoldások lehetnek. Ön szerint van-e guraneia arra, hogy a nevelőotthonokból vagy a nevelőszülőktől kikerült gyermekek önállóan is boldoguljanak!- E munka keretén belül semmire nincs garancia. Egyrészt bízom, hogy olyan gyermekvédelmi törvény születik, amely egy új, korszerű, gyermekcentrikus szemléletű. s az ezen keresztül megújuló - és folytonos megújulásra képes - gyermek_ védelmi szervezetnek, működési rendszernek az alapjait rakja le. Másrészt pedig e gyermekek önálló érvényesülésén túl sokkal inkább bízom abban, hogy a vér szerinti szülők betöltik hivatásukat. NAGY LENKE % A II. világháború tanulságainak levonása után hamarosam több nyugat-európai országban megkezdődött a keresztény-zsidó párbeszéd intézményeinek a megteremtése. Évszázados ideológiai görcsök oldása, az értelmetlen ellenségeskedés, a gyűlölködés megfékezése volt e törekvések célja. Első lépésként a katolikus, a protestáns és az ortodox egyházak hittankönyveiket, liturgikus szövegeiket tisztították meg a félreérthető megnyilvánulásoktól, s felülvizsgálták hitoktatásukat is. Megbékélés A kereszténység és a zsidóság, tágabb értelemben a magyarság és a zsidóság közötti MEGBÉKÉLÉS elősegítése a célja annak a nemrégiben bejegyzett magyar alapítványnak, melyet jeles egyházi és közéleti személyiségek hoztak létre. Az alapító okirat megfogalmazása szerint, az alapítvány olyan tevékenységeket kíván támogatni, „amelyek hozzájárulhatnak az antiszemitizmus leküzdéséhez”. Ennek érdekében, többek között egy könyvsorozat kiadását is tervezik, a Keresztény-zsidó párbeszéd könyvtára címmel. A sorozatban - külföldön már létező művek és példák alapján - olyan teológiai munkák látnának napvilágot, melyek a másik felekezetben nem ellenfelet, hanem dialóguspartnert látnak, akitől akár tanulni is lehet. A tervek között szerepel olyan pályaművek jutalmazása, „amelyek elősegíthetik a magyarság és a zsidóság közti ellentétek oldását”, továbbá ösztöndíjakkal kívánják támogatni azokat az „izraeli és magyarországi tanulmányútokat, melyeknek célja egymás kulturális és vallási azonosságának jobb megértése". A Megbékélés Alapítvány kuratóriumának elnöke Komád György író, ügyvezető titkára Endreffy Zoltán filozófus, tagjai pedig Harmati Béla evangélikus püspök, Kardos Péter főrabbi, Kovách Attila református püspök, Várszegi Asztrik katolikus segédpüspök. Bokros Lajos közgazdász, Csoóri Sándor író és Iványi György közgazdász. Az alapítvány nyitott, pénzbeli hozzájárulásával támogathatja bárki, aki adományát befizeti az Interbank Rt. 218-98567 számú számlára. V.B. HARANG 23 I
