Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-02-14 / 7. szám
Európaivá válásunk Nincs, ami a nomád, pogány nép életének, gondolkodásmódjának európaivá alakulásában fontosabb szerepet játszott volna, mint a kereszténység. Azokban az évszázadokban, melyekben az egyház nyelve kizárólagosan a latin volt, még csak szűk réteget érintett a kereszténység nyelvi-szellemi hatása. A reformáció terjedésével, az 1540-től sorban készülő és nyomtatásban terjedő bibliafordításokkal lendületet kapott a magyar nyelv fejlődése. A magyarság európai asszimilálódása ekkor öltött népi méreteket. Hiszen a biblikus magyar nyelv lenyúlt a mindennapi szóhasználatba és behatolt az egyszerűbb emberek képzetkincsébe. Évszázadokon át a Biblia és a Zsoltáros könyv volt a magyar nép olvasmánya. A mestergerendán tarották ezeket a könyveket. Csoda-e, hogy a magyar nyelv garmadával fogadta be a bibliai szólásokat és fordulatokat? Német közvetítéssel is A magyarországi németség révén éppen az az áramlat érkezett Magyarországra. Luther, Melanchton. Honterus, Stöckel vonulata, amely - ahogy Németh László írta - a leghamarabb és a legtöbb irodalmi igénnyel fejezte ki a hit újjászületésének gondolatát. A fordítáAZ MI VRONC 1ESVS CHRISTVS. NAC VY TESTAMENTOMA aut.ígitrigic,G5r6gb61 Magiar nielurc fordittatot. £ S any UU.VAL0 IKJ ZLEt/ty £ L HEMFC1HEHE2 biliéitn rcHideden ntj>b m*£iaraj{atct. FELEGIHAZI THAMAS DEBRECENI Pnrdícator atal. DEBRECEMBE NiomUttalot Rodolpnos Hofhalter áltál, ANNO isSő. sokkal vizsgázó magyar nyelv tartalmilag kiteljesült, formailag egységesedett. Ugyanazok a szavak, ugyanazok a nyelvi fordulatok hangzottak el vasárnaponként a szétdarabolt ország templomaiban, ugyanaz az énekszó zengett föl a padsorokból. Az élénk, nyílt életű gyülekezetekben a 289. ének kezdő szavainak az óhaja valósult meg: Zengj nyelvem ékesen... A 16. századbeli magyar bibliafordítók javarésze szoros szálakkal kapcsolódott a német kultúrához és nyelvhez. Sylvester János, az Otestamentum úttörő fordítója, hosszan professzorkodott Bécsben. Heltai Gáspár, a - talán - első teljes magyar Biblia megalkotója eredetileg német ajkú volt. Szenczi Molnár Albert a német föld befogadottja lett. magyar zsoltáros könyvét ott jelentette meg. Skaricza Máté, az „Erős várunk nékünk az Isten” fordítója, Wittenbergában tanult. Károli Gáspár asztalán is ott volt kinyitva Luther Márton és még gyakoribb használatra Heltai Gáspár Bibliája is. Minden okunk megvan rá, hogy feltételezzük: ha a magyar fordítók elakadtak a bibliai nyelveken, illetve a Vulgatában, a német nyelvű szöveghez folyamodtak segítségért. Nem pusztán a németséghez, hanem Európához épült így híd a latinsághoz reteszelt magyarságtól. Az európai közgondolkodás elemei kerültek be a magyar világba, a magyar koponyákba. A magyar gondokodás építőköveivé. vagyis magyar nyelvi panelekké váltak ezek a szólások, metaforák, közmondásszerű szállóigék és a kultúrát kondenzáló és teremtő szimbólumok, melyek közös sztellemvilágba. közös otthonosságba rekesztik az európai-keresztyén embereket. Még akkor is, ha nem tudják. Még akkor is, ha nem templomjárók, vagy nem bibliaolvasók. Csak — így mondjuk egyszerűen - kultúránk polgárai. Bűnbak, botránykő, júdáscsók Hiszen nem feltétlenül kell, hogy megvilágosodjék bennünk a bibliai eredet és jelentés, ha ezt mondjuk: utánam az özönvíz; a béke galambja és olajága: bábeli zűrzavar; sóbálvánnyá változik: egy tál lencséért elad; egyiptomi sötétség; szemet szentért, fogat fogért; bűnbak; szálka a szemében; mosom kezeimet; őrzi, mint a szeme fényét; kiönti a szívét; salamoni 22 HARANG
