Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-02-14 / 7. szám

Keresztény értékek nélkül nincs megújulás

A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata

A Katolikus Püspöki Kar nyilatkozatában nyilatkozatában mindenekelőtt megállapítja, hogy az egyház az elmúlt évtizedben „intézményeitől megfosztva, vallási életében korlátozva és meggyengítve, olykor hibákat elkövetve”, „nyilvánosan” ugyan nem hallathatta szavát az egész nemzetet érintő „súlyos társadalmi kérdésekben”, mégis jelentős szerepet játszott azzal, hogy „az emberi személy méltóságának, az örök igazságoknak és értékeknek őrzője és védelmezője volt”.

Hazánk most „elindult a demokratikus jogállamiság megteremtésének útján”. Az egyház, amely benne él a társadalomban, prófétai küldetésének tekinti, hogy az evangélium alapján „irányelveket”, „értékítéletet” adjon, a „konkrét kérdésekben pedig gyakorlati útmutatással” szolgáljon.

A püspöki kar ismét nyomatékosan kijelenti, „hogy az egyház intézménye független akar lenni a politikai pártoktól. Tiszteletben tartja az állam autonómiáját, de azt is elvárja, hogy a politikai hatalom szintén tartsa tiszteletben az egyház autonómiáját és biztosítsa számára azokat a feltételeket, melyek szükségesek Krisztustól kapott küldetésének maradéktalan teljesítéséhez.”

Azok mellé áll, akik fajuk, nyelvük miatt hátrányos helyzetben élnek vagy a társadalom peremére szorultak. „Síkraszáll a szegényekért, idősekért. magányosokért, betegekért, a megfogant, de még anyjuk méhében halálra ítélt magzatokért.” Arra buzdítja híveit, hogy vegyenek részt a társadalmi életben, kapcsolódjanak be a nemzet életének „felelős és tudatos alakításába” és „csoportokba szerveződve érleljék ki, fogalmazzák meg, a közéletben is képviseljék a keresztény elveket”.

A nyilatkozat megállapítja, hogy a közjó előmozdítása, a megfelelő életfeltételek biztosítása minden állampolgár számára közös társadalmi feladat. És itt nemcsak az élet fenntartásához szükséges anyagi javakról van szó, hanem arról is, hogy mindenki megtalálhassa életének értelmét és kiteljesíthesse „önmagát” vallási, keresztény értelemben is.

Az állampolgárok szabad választásokon döntenek a politikai rendszer kérdésében és jelölik ki a vezetőket. „Őszintén reméljük, hogy a közélet irányítói mindig a nemzet, a nép szolgálatába fogják állítani erejüket, s nem egyéni vagy csoportos privilégiumok megszerzésére vagy fenntartására törekszenek.”

A nép érdekeit előmozdító politikát „csak tisztességes eszközökkel, önzetlen, becsületes, tiszta erkölcsű emberekkel lehet kialakítani”. Nemzetünk csak akkor tud felülemelkedni az elmúlt évtizedek okozta „emberi és erkölcsi károkon”, hogy ha „erkölcsösebb, becsületesebb, igazságosabb emberi talajra, az értékek szilárd alapjára építi fel az új, igazi demokráciát”.

A közjó szolgálata magában foglalja a közéleti és politikai tevékenységet is. Az Egyházi Törvénykönyv megtiltja a papság számára „a közhatalom gyakorlásában való részvételt” - hangoztatják ismételten a püspökök.

Ezért nem lehetnek tagjai politikai pártoknak, nem lehetnek képviselők a parlamentben vagy tanácstagok bármilyen helyhatósági szinten. Ez a keresztény világi hívők dolga. „Buzdítjuk tehát azokat a híveinket, akiknek tehetségük és hivatástudatuk van a politika nehéz, de nemes tevékenységére, hogy felkészülten, önzetlenül az egész társadalom javára vállalják el a nemzet közösségének szolgálatát a poltikai életben való részvétel által.”

A hívő embernek - figyelembe véve az egyház tanítását - magának kell eldöntenie, hogy melyik párt tagja lesz. „Csak olyan pártnak lehet tagja, amelyik igazán a közjót szolgálja, biztosítja az egyház szabad és hatékony működését, maradéktalanul képviseli az erkölcsi értékeket, az igazságosságot, a szabadságot, és a teljes emberi személy méltóságát.”

„A szabadságot - szól tovább a figyelmeztetés - nemcsak a totalitárius diktatúra nyomhatja el”, de veszélyezteti, „eltorzíthatja a szélsőséges liberalizmus is.” ,,A keresztény ember nem teheti magáévá azt a felfogást, amely kétségbe vonja vagy tagadja a maradandó erkölcsi értékeket, és mindent a maga egyéni vagy csoportérdekeinek rendel alá, a személyi vagy erkölcsi értékeket magánügyként kezeli és a társadalmi életben nem biztosítja védelmüket.”

Az egyház „felhívja a figyelmet a keresztény világnézet programszerű vállalásának jelentőségére is”. „Örömmel üdvözli mindazokat, akik olyan pártokat támogatnak, amelyek a Szentírás emberképe alapján a teremtett és megváltott ember szolgálatát helyezik célkitűzéseik középpontjába és képesek arra. hogy ennek megfelelően valóban hatékony és konkrét gazdasági, politikai programot dolgozzanak ki.” Az ilyen értékek az európai keresztény örökségben gyökereznek és közelebb visznek Európához.

„A keresztényeknek jó példával kell elöljámiok abban, hogy „hazánkban a versengés és féltékenység, a pártoskodás és az egymás elleni harc helyett kiengesztelődés szellemében építsük szabadabb és - reméljük - boldogabb jövőnket.”

,A magyar katolikus egyház ezer éve Szent István-i alapokra épült és hűen szolgálta nemzetünk életét. Társadalmunk mai megújulása nem képzelhető el a keresztény értékek nélkül.”

6 HARANG