Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-02-07 / 6. szám
LÁTOGATÓBAN PÉCSI SEBESTYÉNNÉL Két botra támaszkodva kocog elém, hogy üdvözöljön. Látszik, hogy nehezére esik a mozgás, de mosollyal és szíves szóval igyekszik palástolni a gyengeséget, a kiszolgáltatottságot, a betegséget. - Tudja, az ember a saját boldogságának a kovácsa. Minden attól függ, hogy tud-e örülni mindannak, ami van, vagy mindig másra áhítozik, arra, ami lehetne. - Micsoda bölcsesség, évek és élet érlelte felismerés és tapasztalat, amit azonnal megtold egy skót anekdotával is. A skótot valami nagy baj éri, amire azt mondja: lehetett volna sokkal rosszabbul is. Nem akarja magát sajnáltaim, olyan életszemléletet alakított ki, amivel el lehet viselni a beteséget, a tétlenségre kárhoztatottságot.- Én csak elégedettséget és hálát érzek - mondja -, most a nyolcvanadik évem küszöbén, hiszen életem hetven évében megadatott az egészség öröme, dolgozhattam, annyit és úgy, hogy mostanra emlékek, élmények sokasága gazdagít. Valóban maga az elégedettség, ahogyan itt ül velem szemben ebben a szép otthonban, mely meghitt oázis Újpest központjának forgatagában. Panasz el nem hagyja ajkát, pedig régi önmagából csak a derűt, a belső fényességet őrzi, a betegség terhe elgyengítette az utóbbi időben ezt az energikus, nagy munkabírású alkotót. A magyarázatot tőle, magától hallom ki nem mondott kérdésemre:- A hit és a zene volt életem két hűséges kísérője. Mindkettőt otthonról hoztam, a családi házból. És valóban. Édesapja nagy tehetséggel megáldott művész volt, az újpesti katolikus főtemplom karnagya, aki orgonán, zongorán és hegedűn egyformán nagyszerűen játszott és emellett szépen énekelt is.- Ilyen útravalóval, nem volt nehéz végigjárni az utat.- Az én kedvelt és választott hangszerem az orgona lett. Soha nem bántam meg, hiszen hobbi és játék volt számomra az orgonálás mindig, és hogy még másoknak is tetszett, megfizettek is érte, az külön ajándék. A ráadás pedig, hogy beutaztam a „zene szárnyain” a világot, több mint ezer koncertem volt, és több mint ezer tanítványom, akiket én indíthattam el az orgonamuzsika csodálatos birodalmába.- Hangversenyezés és pedagógiai munka - e kettőből állt az élete. A meg-18 HARANG