Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-31 / 5. szám
GlÜzL-cAukí- Hányadikba jársz? - kérdem a tízéves Bercit.- Ötödikbe.- Mennyien vagytok a: osztályban?- Tizennyolcán.- Milyen tanuló i'agy?- Elég jó. Matekból a héten meg is dicsértek.- Ahogy apukádtól hallom, tiétek a faluban a legnagyobb család. Irigykednek rád az osztálytársaid?- Kérdezgetnek, hogy van minálimk... van egy barátom, akinek csak egy lánytestvére van, az is kisebb nála és ő mindig azt akarja, hogy menjek hozzájuk játszani.- Miért ? Talán magányos?- Az. Meg van egy másik barátom is. egy cigány, aki nagyon aranyos fiú. és ő azt mondta, megtanít engem lovagolni, mihelyst megengedik.- És mikor engedik meg? Azt mondta Feri, mert Ferinek hívják, nagyon aranyos. hogy minden héten háromszor mehetek majd. Azt nem lehet tudni, mikortól engedik meg. •- Van-e más vágyad?- Már régen arra vágytam, lehetnék egyszer orvos.- Miért?- Segíteni szeretnék az. embereken.- Láttál közeIréíl beteg embert ?- Például a Híradóban is. Meg a faluban is. Én is voltam beteg.- Mi bajod volt?- Lázas voltam, izzadtam, meg a testvérem is volt beteg. Azt mondták, a méhecske megcsípte a torkát. A kórházban feküdt.- Azóta szeretnél orvos lenni?- Ahogy iskolába kerültem. Azelőtt nem voltak döntéseim.- Anyukád mit szó! ehhez? Tőle még nem kérdeztem. Édesapa örül neki. De még ezen kívül is van vágyam. Jó lenne, ha egymillió forintom lenne, mert vennék egy Mitsubisit meg egy szép házat.- Talán külön költöznél a többiektől?- Csak a feleségemmel meg a gyerekekkel.- És szerinted elég lesz rá egymillió?- Bőven!- Kivel beszéltél erről?- Csak egymás közt a barátommal. De tudjuk, hogy úgyse lesz meg. csak legalább álmunkban megtörténjen.- Nem vagy túlságosan bizalommal a szüléidhez?- Dehogynem.- Mégse beszélsz nekik ezekről...- Hát...- És a testvéreiddel?- Sajnos nem vagyunk olyan jó kapcsolatban egymással. Amikor játszunk, akkor nyugalmasak vagyunk, de néha van kis vita, veszekedés...- És úgy látod, nem is lehetsz velük őszinte?- Hát szeretem őket. de ha verekednek, akkor nem.- És a nővéreiddel?- Velük nem.- Vagyis inkább magadban tartod a gondjaidat.- Néha. Én sok mindent gondolok, amit más nem gondolhat.- Például mit ? Amikor kisebb voltam, azt hittem, nem szeret engem senki. Egyedül hagytak a lakásban, azt hittem, készítettek egy bombát, amivel fel lógnak robbantani. De most már tudom, ennek semmi értelme nem volt. A sötétben még mindig félek, mert azt hiszem, jön utánam valaki és üldöz.- Megijesztettek ? Vagy beteg voltál? Ez csak jött. Később meg azt mondta Feri, a barátom, hogy neki megjelent az Őrangyala, én elhittem neki. mert ő nem szokott hazudni, de azóta nagyon félek egyedül, mert nekem is megjelenhet az Őrangyala, és akkor megijedek.- De hát az Úrangyala nem bánthat. Miért félsz tőle?- Mert úgy érezném, engem megijesztene. Hiába mondják nekem, hogy ő nem ijesztget. Az ösztöneim azt súgják, ez veszélyes dolog.- Édesapád nem próbált megnyugtatni?- Én ezeket csak magamban gondolom. Mert ha azt mondanám valakinek, hogy félek, akkor elszégyellném magam.- Elhiszed nekem, hogy a legtöbb gyerek és felnőtt is fél? Nekem is vannak félelmeim, egyszer kevésbé, másszor erősebben, és én se nagyon mondom senkinek. De ha nagyon Jel az ember. jobb. ha elmondja annak, akit szeret.- A barátomnak már elmondtam.- Eső mit válaszolt?- Hogy ő is fél. Ő gyorsan fut. egyszer elbotlott egy kőben, azt hitte, követi valaki és elgáncsolta.- Es ha te ilyenkor imádkozol? Jézus nem segít?- Hát mindig gondolok az Őrjézusra, amikor verekszem is, rá gondolok és akkor mondom, borsómat. Ha elkezdem a verekedést, egyből rá gondolok, mert a verekedés összefügg a sátánnal. A sátán úgy függ össze Jézussal, hogy ők egymássáI harcoItak...- Amikor a templomban vagy. akkor sem érzed magad biztonságban?- De akkor igen. Kettesben már icipicit félek.- Akkor talán legyél mindig társaságban. Van rá mállód. itthon testvéreid, szüleid, az iskolában a társaid...- Tudom én. Ha például este csinálom a házi feladatomat. odaülök a nagyszobába, ahol a tévé van, a többiekkel. De ha olvasok és mindenki a nagyszobában ül. engem zavarnak, akkor kimegyek a konyhába, ott meg egyedül vagyok. És egyszerűen nem tudom, hogy hova menjek, mit csináljak.- Sokat olvasol?- Nem, nincs hozzá türelmem. Ösztöneim inkább a játékhoz húznak.- Akkor játssz!- Az a baj. hogy egyedül nem lehet játszani. Ha pedig a többiekkel játszom, idegesítenek. Ez az én problémám - tette hozzá felnőtt módra. És becsukódott, mint egy téli \ irátg. (Siló) 6 HARANG
