Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-24 / 4. szám
■ A magyar középkort idéző győri székesegyház apszisa mögött, keskeny utcácska mélyén húzódik meg a Káptalandomb egyik legpatinásabb épülete, a többször átépített és napjainkban felújított „régi"’ Szeminárium. Alapjait Buda toroktól való felszabadításának évében, 1686-ban rakták le. Itt indult meg elsőként az új papi generáció képzése a török hódoltság alól felszabadult észak-dunántúli települések lelki istápolására és a tridenti reformszellem elmélyítésére. A szerény méretű papnevelő intézet nem hiányolta a teológiai tanulmányokban nélkülözhetetlen, korszerű könyvtárat sem. A barokk épület azonban rövidesen A Győri Egyházmegyei Könyvtár és Kincstár megnyitó ünnepsége a gyoR 1 püspöki székesegyház kincstÓRa bővítésre szorult. 1732-ben már két emelettel dicsekedhetett. Fejlődését visszavetette az 1763. évi földrengés, amely több győri és kisalföldi épülettel egy ütt romba döntötte. Az erős kezű és koncepciózus Zichy Ferenc püspöknek köszönhető, hogy rövidesen - 1764-66 között - újjáépülhetett. F’zt az épületet egészítették ki 1870-ben egy új könyvtárszárnnyal. Ez a kis palota ad helyet napjainkban azoknak a győri egyházmegyei intézményeknek, amelyek a zsinat utáni egyház legrokonszenvesebb vonásait tükrözik: egyrészt a küzdelemben megfáradt. idős és megrokkant papi nemzedék felé fordulva, szociális otthont biztosít számára, másrészt a most felnövekedő, elidegenedett és elidegenített nemzedék okulására feltárja kincseit, ezzel is hitelesítve évszázados kulturális tevékenységét. művészetpártolását és szellemi igényességét. A régi szeminárium épülete, amely a négy utolsó évtizedben ifjúsági kollégiumnak adott kényszerű-
