Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-11-01 / 24. szám
Papi is ez derül ki a korabeli zsinatok nadrágviselet ellen hozott határozataiból. Az itáliai városok fokozódó jóléte, általában az urbanizáció ismét hangsúlyozta a megjelenés fontosságát: a selyem, a prém, a finoman munkált csatok, a különleges hajviseleteket, a gazdaság divatban megjelenő diktátumait. Az 1215-ben tartott lateráni zsinat még igyekezett ugyan gátat vetni - nem sok sikerrel. A városok statútumai is hiába A palermói Palatínus-kápolna három védőszentje - Szent György, Szent Vazul és Szent Kristóf - a kor püspöki viseletében, díszes selyem palliumban, a nyakukban hímzett stólával. Lábukon rendszerint zárt orrú és sarkú szandált hordtak. Hogyan vált az egyszerű római útiruha, a rabszolgák viselete: a kapucnis esőkabát - casula - gyönyörűen hímzett színekben pompázó selymes miseruhává? Hogyan maradhatott meg az európai divat minden változása ellenére a liturgia védőszárnyai alatt mindmáig? Az eléggé ismeretes, hogy Kr. utáni első öt évszázadban nem volt különbség a világi és az egyházi öltözködés között. Ravennai és konstantinápolyi mozaikok szolgáltatják a kulcsot a VI. századi bizánci öltözködés alakulásához. E kor divatkavalkádjából jól kivehető három csoport: a szentek viselete, a püspökök és papok szakrális ruházata s végül a bizánci udvar pompája. A szentek és a papok öltözete a görög-római hagyományokat őrizte; a világiaké mindinkább Kelet színező hatása alá került, de a mozaikokról kitetszően még nem volt lényeges eltérés a püspökök és a császári tisztviselők ruházata közt. Az a tény, hogy az első századokban nem volt külön papi viselet, arra vezethető vissza, hogy az egyház nem rendelkezett törvények adta biztonsággal. A népvándorlás évszázadai új öltözködési szokások megjelenésével társultak. A régi, a görög-római sem adta fel egyből „hadállásait”. A hellén kultúra érintettjei különösen a mediterráneumi kikötő városokban őrizték hűséggel másságuk kifejezésére a „hosszú” ruhákat, az egyenes szabású tunikákat. A germán törzsek ezzel szemben a rövid katonakabátot és nadrágot viselték, mellyel már a légionáriusok körében is találkozhattunk. A Meroving-királyoktól kezdve a rövid viselet általánossá vált. Ezzel egy időben, amikor a papi renden lévők ragaszkodtak az archaikussá váló ruhákhoz - különösen ami a pápát és az elöljárókat illeti -, az alsópapság körében már az V-VII. századok során kimutathatók az előbbiekkel merőben ellentétes törekvések. Szívesebben viselték volna a kényelmesebb nadrágot, a világi viseletét; legalább-Hímzett miseruha Svédországból a 15. századból. Középpontjában Mária látható gyermekével, körülöttük csillagszerű mezőkben jelenetek Mária életéből. 32 HARANG
