Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-11-01 / 24. szám
Nem tudom, milyen csoda folytán maradt meg ez a sajátos emlékmű Kiszomboron. Talán azért, mert annyira a végeken állt. A múlt században Torontál vármegye nagyszentmiklósi járásához tartozott, négyezer lakosával, mostanában Csongrád megye önálló nagyközsége, Makó városkörnyéke, négyezernégyszáz lakossal. Néhány kilométerrel közelebb van a román, mint a jugoszláv határhoz, tehát fölöttébb gyanús és rossz konstellációba keveredett. 1990 nyarán még ott a büszkeségtábla a helységnév alatt: kiváló határőrközség, ami azt jelentette, itt minden szökni próbálót elfogtak és az összlakosság kiképzett határőrként jeleskedett. Ide ma se téved idegen, egy bizonyos vasárnap egymagám jártam autóval az utcákat, és a gyanakvó-figyelő szemeket észre kellett venni. Én viszont azt vettem észre, hogy némely emlékműnek a tetejéről hiányzik valami, s a szövegből úgy tűnt, a vörös csillag. Megmaradt ellenben István király, Arany, Petőfi, az első világháborús katona és az itt látható emlékoszlop a római katolikus plébánia előtt. Nézzük meg alaposan mind a négy oldalát. Szerepelnek rajta mindazok, akiknek beleszólásuk volt a község életébe. A császár és király után Rónay, a helyi földbirtokos volt a legnagyobb hatalom. (Pompás kastélyának romja ma mezőgazdasági felvásárlóközpontféle.) Meghatározták a község életét a kormány és a vármegye vezetői, a negyedik vonalban pedig az elöljáróság tisztségviselői. Fölmerül az emberben: most, az önkormányzati választások után - amely a teljes rendszerváltozást kívánta betetőzni - lesz-e olyan lista, amelyet érdemes kőbe vésni, amely kiállja az idő próbáját, amelyből nem vakarják ki a méltatlanná váltak neveit és nem sprayzik le holdvilágos éjszakán...? A magam részéről nem azt vizsgálnám, az 1896-os méltóságok közül ki maradt feddhetetlen. De ők beleszóltak a köz ügyeibe, jól körülhatárolható jogkörük volt, és hosszú időkig tették a dolgukat. Mit tehetünk? Várjuk az újabb, immár időtálló emléktáblák idejét. S. L. Ferencz Józseftől a közgyámig 18 HARANG /A tínríA foli/áfolai \