Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1989-12-20 / 3-4. szám

HARANG karácsonyi körkérdése egyházi vezetőkhöz

__________L__________

Nagy változást hozott az egyházak életében az Állami Egyházügyi hivatal megszűnése. Az ÁEH jelentősen akadályozta az egyház életének szabad kibontakozását. Már ennek jegyében történtek a legutóbbi katolikus püspöki kinevezések. Fiatal tetterős egyéniségek kerültek a főpásztori helyekre. A papok sem minősülnek másodrendű állampolgároknak a korlátozások és megszorítások megszűnésével. Az egyház és társadalom viszonyában változás, hogy a társadalom fokozottabb mértékben igényli az egyház közreműködését pl. az ifjúság nevelési problémáinak megoldásánál, a munkaerkölcs és általában az erkölcsi élet magasabb szintre emelésénél. Az utóbbi évben kétségtelenül fejlődött az ökumenikus szellem a katolikus és protestáns egyházak életében. Ennek egyik jele, hogy sikerült a Miatyánk és Hiszekegy imádságok egységes közös szövegében megállapodni. Más területeken halványabb az együttműködés. A fiatal papi nemzedék egymásra találását kétségtelenül szolgálják a sportpályán történő mérkőzések is a katolikus és protestáns teológusok közt Ez a külsőségesnek tűnő barátkozás elősegíti a lelki közeledést is.

_______________l_______________

Kétségtelenül fennáll a kísértés, hogy a demokráciában az egyház is szeretne részesülni a politikai hatalomból. Előttem történelmi tanulságok is lebegnek. Mint teológus Bécsben megértem a katolikus Ausztriának bekebelezését a náci birodalomba, ahol már drasztikus megszorításokban élt az egyház. Elvették birtokait, intézményeit, feloszlatták a katolikus ifjúsági és egyéb egyesületeket. Akkor azzal vigasztalta magát az egyház, hogy megmaradt a templom és igehirdetés, vagyis az egyház eredeti és sajátos élettere. Az anyagi ellátást biztosítják a hívek adományai. Megszűnt az egyházi adó állami beszedése, de önkéntes adózásra maradt lehetőség. Mindezek hozzájárultak a vallás elmélyüléséhez a hívek között. Aztán jött a felszabadulás. Ausztriában és az NSZK-ban újra kérte az egyház az adó állami beszedését. Ennek lett következménye az egyházból való tömeges kilépés. A II. Vati-DR. FÁBIÁN JÁNOS pápai protonotárius, örkanonok, budai föesperes és várplébános

káni Zsinat rendelkezése, hogy az egyház ne a papság politikai tevékenysége révén kérjen részt a világi hatalomból, hanem öntudatos világi hívei által.

_________3.__________

Az egyház továbbra is segíti a szegényeket, öregeket, elesetteket egyházközségi karitász-szervezetei által. Továbbra is fenntartja szociális otthonait, sőt fejleszti azokat. Ehhez kétségtelenül szüksége lesz állami támogatásra, ugyanakkor a maga részéről biztosítja az önzetlenül áldozatot vállaló ellátó személyzetet. Az oktalanul megszüntetett apácarendek megkezdik tevékenységüket, de teljesüléséig 10-15 évre lesz szükség.

_________4.__________

Örvendetes, hogy az iskolai hitoktatás akadályoztatása megszűnt. Elégedettek csak akkor lehetünk a hitoktatás új rendjével, ha megszűnik az az odiózus tanrendi beosztás (amit az ÁEH szorgalmazott), hogy a hittanóra csak a tanítási idő, tehát 8 óra előtt vagy csak az általános oktatás, mondjuk 13 óra után lehetséges. Ugyanilyen odiózus, hogy a tanuló nem a saját iskolájában kapja a hitoktatást, hanem több iskola tanulóit vonják össze egy kijelölt iskolában. Ezek a nehézségek - gondolom vidéken, ahol a tanulók nagy többsége iratkozik be hittanra - könnyen megszüntethetek. De mi történjék azokkal a tanulókkal, akik nem akarnak hittanra járni? A kultuszkormányzat dolgozzon ki számukra is valami erkölcsnevelő tantárgyat, amit a hittanórával párhuzamosan adnának elő.

Az egyházi gimnáziumok működésének megkezdését két nagy gond hátráltatja: 40 év alatt a szerzetes tanárok személyi állománya elöregedett és elsorvadt, kifejlesztése ugyanolyan gond, mint a betegápolóké. Az iskolaépület hiánya. A volt tanítórendek iskoláit lassan vissza kell adni elűzött tulajdonosainak.

5.

Az egyházak a határon túl élő magyarokat könyvekkel, folyóiratokkal támogathatják. Igen fontos szerepe lehet a külső magyarok lelki gondozásában a rádióban és tv-ben szerkesztett vallásos programoknak. Eddig is a Magyar Rádióban elhangzó vallásos félórák hallgatási kvótája igen magas volt az utódállamok magyaljainak körében, annak ellenére, hogy a még 1957-ben fél kilenc órai kezdés a Petőfi adón apránként visszacsúszott a 7 órai kezdésre, ami megfelelt annak az egyházpolitikának, amit a hatvanas évek elején Olt Károly, az ÁEH akkori elnöke mondott egy városházi papi gyűlésen: „Mit gondolnak, a Párt programjában szerepel az egyházak felfejlesztése”?

6.

A számos anyagi nehézség ellenére Ls készülnünk kell a szent karácsonyi ünnepre. Ha az ajándékok nem is lesznek oly gazdagok, a család találjon egymásra békében és szeretetben. Ez a szeretet zárjon ki minden gyűlöletet, megtorlási vágyat. A Szent Pál-i szeretet himnusz mondja: ,A szeretet türelmes, a szeretet jóságos... nem tapintatlan... haragra nem gerjed, a rosszat fel nem rója, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazságnak... mindent remél, mindent elvisel...” Az új évben várja az egyház hazánk politikai és közéleti viszonyainak megszilárdulását és ezzel kapcsolatban a gazdasági kibontakozást. Ehhez ajánl fel az egyház minden szükséges és lehetséges segítséget.

8 HARANG