Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989-12-20 / 3-4. szám
a társadalom részéről az egyházak tanítónevelő szolgálata iránt Sz. J.: Mivel az én egyházam - a többi szabadegyházi közösséghez hasonlóan - törpe kisebbségben él, a hitoktatás igazi színterét nem az iskolában látom, hanem a gyülekezetek közösségében. A „hittan” - ne legyen egy, a matematikához vagy a fizikához hasonló tantárgy, hanem eligazítás, útmutatás legyen az életre. Ez nem az állam feladata, hanem az élő gyülekezeti közösségé. Ez a keresztyénség igazi bázisa az apostolok kora óta. Sch. A.: Felekezetűnk vezetői a Kulturális Minisztériumhoz benyújtották igényüket, hogy az egykor tulajdonunkban lévő mintegy 170 iskolából néhányat viszszakapjunk. Terveink szerint az 1990-91- es tanévben szeretnénk beindítani 12 évfolyamos iskolánkat, amelybe integrálnánk jelenlegi felekezeti középiskolánkat, az Anna Frank gimnáziumot is. Kidolgoztunk egy olyan új pedagógiai rendszert, amely alkalmazkodna a magyarországi pedagógiai struktúrához, s meghatározó eleme lenne a valláson alapuló zsidó hagyományok őrzése, ápolása, tanítása Váijuk egy - az Egyesült Államokban megszervezendő - alapítvány létrehozását, amely biztosítaná e 12 évfolyamos iskola működtetését Erre vonatkozó pozitív információ után indítanánk meg a propagandát az ifjúság körében és egészítenénk ki új tanárokkal az Anna Frank gimnázium jelenlegi pedagógus karát. Ebben az iskolában a magyarországi zsidóság minden árnyalatának képviselői, tehát minden zsidó gyerek tanulhatna, aki elfogadja e 12 évfolyamos iskola nyitott, de mégis sajátos szellemi arculatát. ________________5. K. E.: Egyházunk a határokon kívüli magyarsággal, ahol ez lehetséges, igen jó kapcsolatokat tart fenn. Határainkon kívüli református egyházaknak lelkipásztorokat képez ki, Bibliával és egyházi irodalommal látja el őket. Tengeren innen és tengeren túl a testvéri kapcsolatok szálai fűznek össze bennünket. 1991-ben együtt rendezzük meg a magyar relönnátusok második világtalálkozóját Debrecenben. N. Gy.: A világban szétszórt ötmilliós magyarság anyanyelvének, kultúrájának, hazaszeretetének megőrzésében a hazai és a külföldön is szervező magyar egyházak eddig is igen jelentős szerepet játszottak. Soha nem felejtem el tapasztalataimat Észak-, és Latin-Amerikában és más kontinenseken, de Nyugat- és Észak-Európában is arról, hogyan tanították a magyar gyermekeket a hétvégén hozzáértő szülők erre a célra felajánlott családi otthonokban magyar helyesírásra, történelemre, földrajzra, kis csoportokban. És a templomok, mindegyik egyház templomai, a magyar nyelv és a hazaszeretet erős várai voltak és maradnak mindenütt a világban szétszóródott testvéreink között. Sz. J.: Az adventista egyház - egy egyház az egész világon. Nincsenek nemzeti egyházai. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a nemzetiségi kérdés közömbös a mi számunkra. Mi különös felelősséget hordozunk minden magyar testvérünkért. A „felebarát” azt az embert jelenti, aki hozzánk a legközelebb van, aki rászorul segítségünkre. így mi is kezdettől fogva igyekszünk megtenni minden tőlünk telhetőt minden magyar és nem magyar menekültért. Az anyanyelv élő szavával is szolgálni szeretnénk, amikor Bibliát, könyvet adunk a külföldre szakadt magyar testvéreink kezébe. Az a tapasztalatunk, hogy már az is nagy segítség, ha a szerteszét kallódó magyar testvéreink tudják azt, hogy „otthon” gondolnak reájuk azok, akikkel az édes anyanyelven túl a hit közössége is öszszeköti őket. Sch. A.: Nemzetben gondolkodva az egyházaknak és felekezeteknek is nagy feladatuk az összetartozás érzetének felelevenítése, ill. megerősítése. Kapcsolat az óhazával, rokoni, érzelmi, tartalmi s gazdasági szempontból is igen fontos. Külön kiemelném a magyar nyelv szerepét, amely a kultúra megtartója s egyben közvetítő eszköze. 6. K. E.: Kívánok minden magyarnak olyan békés és boldog karácsonyt, amelyben az egymás iránti szeretet és szolidaritás érzése maradandóan a szívekbe költözik. Krisztus emberré léte mindnyájunkat krisztusi emberségre hív. N. Gy.: Karácsony üzenete kettős üzenet. Az első: Legyen békességed Istennel, higyj és bízzál Isten szeretetében! És a második: Élj szeretetben, békességben a családon belül, a munkahelyeden, a társadalomban, a másként hívőkkel és másként gondolkodókkal is! Ahol ez a kettős karácsonyi üzenet megvalósul a szívekben, ott megszűnik a .magyar átok”: a széthúzás és gyűlölködés, erőink elpazarlása az egymás elleni harcokban. Ott a szívekben és a mindennapi élet cselekedeteiben is épül országunk emberibb, szabad és boldogabb jövője. Isten adjon ilyen békességet és szeretetet Isten és egymás iránt a jóakaratú embereknek 1989 Karácsonyán! Sz. J.: A karácsony lényege nem a múltban van, hanem a jövőben. Jézus Krisztus megszületett Betlehemben - ez történelem. Jézus a szívemben akar megszületni - ez a hit ígérete. Jézus visszajön értem - ez a reménység kincse, ami nélkül élni nem lehet. Karácsonyi jókívánságom: szülessen meg szívünkben a Krisztus, hogy végre a reménységgel szövetségben éljünk, és Krisztus Jézus dicsőségben értünk jöhessen. Sch. A.: A Hanukát Josephus Flavius a „Fény ünnepé”-nek nevezi. Hiszem és bízom benne, hogy e több mint 2000 esztendős ünnep továbbra is „szórja” a fényt, ha szükséges utat mutat a sötétségben, s mindenképpen emberi melegséget nyújt mindazoknak, akik rászorulnak, s megőrzik, vagy felidézni óhajtják egyik legszebb ünnepünk békességet teremtő hangulatát Hozzon e nyolc nap szeretetet és toleranciát minden honfitársunknak vallásra, gondolkodásra, nemzetiségre való tekintet nélkül. Hozzon békét Izraelnek, s fényével aranyozza be az egész világot. HARANG 7 kérdése egyházi vezetőkhöz
