Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1989-12-20 / 3-4. szám

a társadalom részéről az egyházak tanító­nevelő szolgálata iránt Sz. J.: Mivel az én egyházam - a többi szabadegyházi közösséghez hasonlóan - törpe kisebbségben él, a hitoktatás igazi színterét nem az iskolában látom, hanem a gyülekezetek közösségében. A „hittan” - ne legyen egy, a matematikához vagy a fizikához hasonló tantárgy, hanem eligazí­tás, útmutatás legyen az életre. Ez nem az állam feladata, hanem az élő gyülekezeti közösségé. Ez a keresztyénség igazi bázisa az apostolok kora óta. Sch. A.: Felekezetűnk vezetői a Kulturális Minisztériumhoz benyújtották igényüket, hogy az egykor tulajdonunkban lévő mintegy 170 iskolából néhányat visz­­szakapjunk. Terveink szerint az 1990-91- es tanévben szeretnénk beindítani 12 évfo­lyamos iskolánkat, amelybe integrálnánk jelenlegi felekezeti középiskolánkat, az Anna Frank gimnáziumot is. Kidolgoz­tunk egy olyan új pedagógiai rendszert, amely alkalmazkodna a magyarországi pedagógiai struktúrához, s meghatározó eleme lenne a valláson alapuló zsidó ha­gyományok őrzése, ápolása, tanítása Váijuk egy - az Egyesült Államokban megszervezendő - alapítvány létrehozását, amely biztosítaná e 12 évfolyamos iskola működtetését Erre vonatkozó pozitív in­formáció után indítanánk meg a propagan­dát az ifjúság körében és egészítenénk ki új tanárokkal az Anna Frank gimnázium jelenlegi pedagógus karát. Ebben az isko­lában a magyarországi zsidóság minden árnyalatának képviselői, tehát minden zsidó gyerek tanulhatna, aki elfogadja e 12 évfolyamos iskola nyitott, de mégis sajátos szellemi arculatát. ________________5. K. E.: Egyházunk a határokon kívüli ma­gyarsággal, ahol ez lehetséges, igen jó kapcsolatokat tart fenn. Határainkon kívüli református egyházaknak lelkipásztorokat képez ki, Bibliával és egyházi irodalom­mal látja el őket. Tengeren innen és tenge­ren túl a testvéri kapcsolatok szálai fűznek össze bennünket. 1991-ben együtt rendezzük meg a magyar relönnátusok második világtalálkozóját Debrecenben. N. Gy.: A világban szétszórt ötmilliós magyarság anyanyelvének, kultúrájá­nak, hazaszeretetének megőrzésében a hazai és a külföldön is szervező ma­gyar egyházak eddig is igen jelentős szerepet játszottak. Soha nem felejtem el tapasztalataimat Észak-, és Latin-Ame­­rikában és más kontinenseken, de Nyu­gat- és Észak-Európában is arról, ho­gyan tanították a magyar gyermekeket a hétvégén hozzáértő szülők erre a célra felajánlott családi otthonokban magyar helyesírásra, történelemre, földrajzra, kis csoportokban. És a templomok, mindegyik egyház templomai, a magyar nyelv és a hazaszeretet erős várai voltak és maradnak mindenütt a világban szét­szóródott testvéreink között. Sz. J.: Az adventista egyház - egy egy­ház az egész világon. Nincsenek nem­zeti egyházai. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a nemzetiségi kérdés közömbös a mi számunkra. Mi különös felelősséget hordozunk minden magyar testvérün­kért. A „felebarát” azt az embert jelenti, aki hozzánk a legközelebb van, aki rá­szorul segítségünkre. így mi is kezdettől fogva igyekszünk megtenni minden tő­lünk telhetőt minden magyar és nem magyar menekültért. Az anyanyelv élő szavával is szolgálni szeretnénk, amikor Bibliát, könyvet adunk a külföldre sza­kadt magyar testvéreink kezébe. Az a tapasztalatunk, hogy már az is nagy se­gítség, ha a szerteszét kallódó magyar testvéreink tudják azt, hogy „otthon” gondolnak reájuk azok, akikkel az édes anyanyelven túl a hit közössége is ösz­­szeköti őket. Sch. A.: Nemzetben gondolkodva az egyházaknak és felekezeteknek is nagy feladatuk az összetartozás érzetének fel­elevenítése, ill. megerősítése. Kapcsolat az óhazával, rokoni, érzelmi, tartalmi s gazdasági szempontból is igen fontos. Külön kiemelném a magyar nyelv szere­pét, amely a kultúra megtartója s egyben közvetítő eszköze. 6. K. E.: Kívánok minden magyarnak olyan békés és boldog karácsonyt, amelyben az egymás iránti szeretet és szolidaritás ér­zése maradandóan a szívekbe költözik. Krisztus emberré léte mindnyájunkat krisztusi emberségre hív. N. Gy.: Karácsony üzenete kettős üzenet. Az első: Legyen békességed Istennel, higyj és bízzál Isten szeretetében! És a második: Élj szeretetben, békességben a családon belül, a munkahelyeden, a társa­dalomban, a másként hívőkkel és másként gondolkodókkal is! Ahol ez a kettős kará­csonyi üzenet megvalósul a szívekben, ott megszűnik a .magyar átok”: a széthúzás és gyűlölködés, erőink elpazarlása az egy­más elleni harcokban. Ott a szívekben és a mindennapi élet cselekedeteiben is épül országunk emberibb, szabad és boldogabb jövője. Isten adjon ilyen békességet és szerete­­tet Isten és egymás iránt a jóakaratú em­bereknek 1989 Karácsonyán! Sz. J.: A karácsony lényege nem a múlt­ban van, hanem a jövőben. Jézus Krisztus megszületett Betlehemben - ez történe­lem. Jézus a szívemben akar megszületni - ez a hit ígérete. Jézus visszajön értem - ez a reménység kincse, ami nélkül élni nem lehet. Karácsonyi jókívánságom: szülessen meg szívünkben a Krisztus, hogy végre a reménységgel szövetségben éljünk, és Krisztus Jézus dicsőségben értünk jöhes­sen. Sch. A.: A Hanukát Josephus Flavius a „Fény ünnepé”-nek nevezi. Hiszem és bízom benne, hogy e több mint 2000 esz­tendős ünnep továbbra is „szórja” a fényt, ha szükséges utat mutat a sötétségben, s mindenképpen emberi melegséget nyújt mindazoknak, akik rászorulnak, s megőr­zik, vagy felidézni óhajtják egyik legszebb ünnepünk békességet teremtő hangulatát Hozzon e nyolc nap szeretetet és tole­ranciát minden honfitársunknak vallásra, gondolkodásra, nemzetiségre való tekintet nélkül. Hozzon békét Izraelnek, s fényével aranyozza be az egész világot. HARANG 7 kérdése egyházi vezetőkhöz

Next

/
Thumbnails
Contents