Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989-12-20 / 3-4. szám
dékozáshoz, a karácsonyfa feldíszítéséhez, ünnepi vacsora elkészítéséhez. (Móra, 130,-Ft.) Papp-Váry Árpád - Hrenkó Pál MAGYARORSZÁG RÉGI TÉRKÉPEN Tudósoknak kultúrtörténeti dokumentum, gyűjtőknek művészi érték egy-egy kéziratos, fa- vagy rézmetszésű, kőnyomatos, gazdagon illusztrált térkép. Pannónia és a történelmi Magyarország térképi ábrázolásaiból mutat be 104 szép lapot ez a reprezentatív kiállítású kézikönyv. Bevezetőjükben a szerzők fölvázolják hazánk térképezésének történetét, foglalkoznak a különböző térképtípusokkal és térképészeti eljárásokkal. A térképekhez tartozó tanulmányokban leírják azok keletkezési körülményeit, ismertetik szerzőjük munkásságát, valamint magyarázatot fűznek az ábrázolt területhez. Az áttekintő vagy egy-egy kisebb tájegységet bemutató térképek mellett olyan különleges megközelítésű ábrázolások is bekerültek a válogatásba, mint Szigetvár ostromának török térképei, a Tisza és a Duna első hajózási térképe, vagy a világ első földrengéstérképe. (Gondolat - Officina Nova, 890,— Ft) RÉGI MAGYAR LÁNYOK Századunk első felének világát idézik e kötet elbeszélései, amelyek eredetileg egy, a maga korában igen népszerű irodalmi folyóirat, a Magyar Lányok számára íródtak. A lap szerkesztője - egy időben divatos írónő - Tutsek Anna a legjelentősebb magyar írókat nyerte meg, így Mikszáthot, Móriczot, Móra Ferencet, Herczeg Ferencet. Tőlük, s olyan - egy időre elfeledtetett - szerzőktől olvashatunk egy-egy elbeszélést ebben az összeállításban, akiket könyvkiadásunk nemrég ismét felfedezhetett, mint Zilahy Lajos, Csathó Kálmán, Surányi Miklós, Harsányi Zsolt. (Móra Kiadó, 65,- Ft.) Beke G. László - Gáspárdy András MAGYARORSZÁGI ORTHODOX TEMPLOMOK, IKONOSZT ÁZOK MAGYARORSZÁGI ORTHODOX TEMPLOMOK, IKONOSZT ÁZOK Történelmünk során a nagyobb pusztítások után több hullámban vándoroltak be dél felől orthodox vallású szerbek, görögök, macedónok. Elsősorban a Duna mentén és a déli megyékben telepedtek le. Gyorsan bekapcsolódtak új hazájuk életébe, főleg a kereskedelemből vették ki részüket. Elmagyarosodtak a századok folyamán, de megőrizték vallási és kulturális hagyományaik egy részét. Fölépítették templomaikat, benne a legjellegzetesebb résszel, az ikonosztázzal, a szentkép-fallal’. E könyv a görögkeleti vallás templomait és ikonosztázait mutatja be, nem a teljességre törekvőén, ám azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy az értéke számbavételén túl fölhívja a figyelmet némely műemlék elszomorító külső és belső állapotára. (A könyv a kiadónál is megrendelhető.) (Kiadja az I. Kér. Tanács Művelődési Háza, 290,— Ft.) Országos Széchenyi Könyvtár- Folyosógaléria VETÍTETT MESEVILÁG Amikor még nem volt televízió, meg videomagnó, a diavetítő jelentette a mesenézés csodáját. Összehasonlíthatatlan az az élmény, amit a közös családi dianézés jelentett, a készülődés, a film befűzése, aztán a szülő, vagy a nagyobb testvér olvasni kezdte a feliratot a kicsiknek. Kár, hogy sok helyen már a lomok közé került a készülék. Mintegy ötven művész többszáz mesediafilmjének eredeti képeiből látható most kiállítás a Várban. A közel ötszáz alkotás a jól ismert történetek és a hagyományos technikai megoldások mellett bemutatja e különös műfaj újkeletű, tartalmi és formai kísérleteit is, amelyek éppúgy vitára adhatnak okot, mint minden, ami eltér a megszokottól. A sok ötlettel megrendezett kiállítás nemcsak a dianézők táborának jelent élményt, hanem a gyermekkorukra emlékező felnőtteknek, és azoknak akik még soha nem csavarták a diavetítő gombját. (A kiállítás január 14-ig tekinthető meg.) Petőfi Irodalmi Múzeum A MAGYAR GRAFIKA KÜLFÖLDÖN- NÉMETORSZÁG 1919-33. A XX. századi magyar képzőművészetre két nyugat-európai főváros gyakorolt jelentős hatást. Az egyik természetesen Párizs, a másik - talán kevéssé él a köztudatban - Berlin. A húszas évek hazai politikai viszonyai számos kiváló művészt kényszerítettek emigrációba, akik fölismerték, hogy a korszak legdemokratikusabb alkotmányával rendelkező weimari köztársaság szellemi légköre ideális alap az alkotói munkára. Bemáth Aurél, Bortnyik Sándor, Breuer Marcel, Czóbel Béla, Ferenczy Béni és Noémi, Hincz Gyula, Kemstok Károly, Moholy-Nagy László, Tihanyi Lajos, s számos más művész töltött hosszabb-rövidebb időszakot Németországban. A kiállítás anyagát itt keletkezett alkotásaikból válogatták. Meghatározó' a korszak két jelentős stílusirányzatának, az expresszionizmusnak és az akkor kibontakozó Bauhausmozgalom konstruktivizmusának hatása érződik e műveken. Figyelemre méltó, hogy - bizonnyal a kitaszított élethelyzet miatt - a grafikai lapok között nagyon sok a vallási tematikájú. (Nyitva január 28-ig.) Magyar Nemzeti Galéria ESTEBAN FEKETE SZÍNES FAMETSZETEI Fekete István 1924-ben született Cinkotán. Gyerekkorát Törökországban töltötte, Budapesten tanult, 1948-ban Argentínába vándorolt ki, itt kezdett képzőművészettel foglalkozni, majd Nyugat-Németországban telepedett le, második lakhelyéül Írországot választotta. Mintegy százhatvan önálló kiállítása volt eddig szerte a világban, Magyarországon 1987- ben mutatkozott be először Szegeden, majd Debrecenben. Nemzeti Galériabeli tárlatán látható művei egy ritkán alkalmazott, munkaigényes, de a szó nemes értelmében látványos technikával készültek. E színes fametszetek motívumai - az emberek, a tájak, a városok, a tárgyak — realisták, ám ezt az élményvilágot a színek és a kompozíciók álomszerűvé varázsolják. (Megtekinthető január 31.) HARANG 65
