Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1989-12-20 / 3-4. szám

‘Befiarariflozó HftKfli/efseKij Mozart-művek szólalnak meg a PESTI VIGADÓBAN, 21-én csü­törtökön és 22-én pénteken a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Kocsis Zoltán előadásában. Párizsi utazása után 1779-ben tért vissza Salz­burgba Mozart, hogy ismét elfoglal­ja egyre terhesebbé váló koncert­mesteri állását. Ebben az évben komponálta vonósokra és két kürtre a D-dúr divertimentót (K. 334). Konfliktusai a salzburgi hercegér­sekkel végül elbocsátásához vezet­tek, ekkor Bécsbe költözött, ahol vállalta a szabad művészélet nehéz­ségeit. Hamarosan a közönség ked­vence lett. Legnagyobb sikereit zongoraversenyeivel aratta, ezek­ben ugyanis megmutathatta zene­szerzői és zongoravirtuózi képessé­geit. Csak 1784-ben hat művet írt e műfajban, ezek közül a B-dúr (K. 456) lesz hallható ezeken a koncer­teken. A Magyar Rádió Gyerekkórusá­nak karácsonyi hangversenyére ugyancsak a PESTI VIGADÓ­BAN kerül sor, 23-án szombaton. Izgalmasnak ígérkezik a Buda­pesti Fesztiválzenekar két ZENE­­AKADÉMIAI estje, 22-én pénte­ken és másnap, Fischer Iván ve­zényletével. A műsor első részében Wagner Siegfried-idillje szólal meg, melyet a zeneszerző 1870-ben felesége, Cosima születésnapjára írt. A mű címe nemcsak zenedrámá­jára utal, melyen akkoriban dolgo­zott, hanem Siegfried nevű kisfiára. Neki szólalt meg a darabban az Aludj gyermekem, aludj kezdetű német bölcsődal. Az est következő műve Beethoven öt zongoraverse­nye közül a középső, a c-moll (op. 37. 1803), mely a nagy előd, Mo­zart azonos hangnemben íródott, sötét tónusú, tragikusan szenvedé­lyes kompozíciójával (K. 491) ro­konítható. A zongoraszólamot Pe­ter Franki (Anglia) játssza, aki ja­nuárban még többször föllép Buda­pesten. A koncerten Bartók egyik legnépszerűbb műve, öttételes ze­nekari Concertója hangzik el utol­jára, melyet a zeneszerző 1943-ban, amerikai tartózkodása alatt, már be­tegen komponált Serge Kousse­­vitzky fölkérésére. 25-én, hétfőn a ZENEAKADÉ­MIÁN, Zászkaliczky Tamás kará­csonyi orgonahangversenyén Bux­tehude, Bach. Telemann. Guilain művei és régi francia szerzők kará­csonyi dallamai csendülnek föl. Másnap este, a Magyar Virtuózok Kamarezenekarának ünnepi hang­versenyén igazi komolyzenei „slá­gerek” mellett: - Corelli g-moll (Karácsonyi) concerto grossója, Mozart Kis éji zenéje és Vivaldi he­gedűversenyekből álló közkedvelt sorozata, A négy évszak, - Puccini Crisantemije lesz hallható. A dzsesszrajongók örömére idén sem marad el a világhírű Benkó Di­xieland Band év végi hangversenye a ZENEAKADÉMIÁN, ezúttal 29-én, pénteken délután 5-kor, és este 1/2 8-kor lépnek a közönség elé. A ZENEAKADÉMIA KIS­TERMÉBEN 28-án, csütörtökön este Fellegi Adám Beethoven har­minckét zongoraszonátájából ját­szik el ötöt; a fiatalkori kompozí­ciók mellett a zeneszerző pártfogó­jának, Rudolf főhercegnek dedikált Esz-dúr (Les Adieux) szonátát. A jövő év első hangversenyén a ZENEAKADÉMIÁN Beethoven­­művek hangzanak el a Magyar Ál­lami Énekkar és Hangversenyzene­kar előadásában, Medveczky Adám vezényletével, kedden 2-án és szer­dán 3-án. „Titkolózó remekmű”, „megpihenés két explozíció kö­zött”, „megkésett hódolat Haydn eredményei előtt” - mondják a 4. (B-dúr) szimfóniáról, melynek - a többi páros számú Beethoven-szim­fóniához hasonlóan - alapvetően derűs hangulatát sötét tónusok ár­nyékolják be. E művel egy időben keletkezett a C-dúr mise (op. 86). Nevezik Kismartoni misének is, hiszen a megrendelő, Esterházy Miklós herceg kismartoni kastélyá­ban hangzott el először. S2ÍJtflá2 kell tolmácsolni a lírai monológot, a kabarétréfát, a bohóckodást és a fi­lozófiai elmélkedést. A darab 1686-ban játszódik, s központi figurája Bornemissza Ambrus, a kálvinista prédikátor, aki — akár egy pikareszk regény hőse - kalandról kalandra sodródik a török dúlta Magyarországon. Két biroda­lom háborúja, helyi vallási csaták, végvári küzdelmek közepette pró­bál életben maradni. A rendező, Kerényi Imre - meg­lepő módon r- a Petőfi Csarnokot választotta az előadás színhelyéül. Doboz-színpad helyett a nyitott te­ret. kőszínház helyett a Városlige­tet. A díszlet - Götz Béla forgószín­pada — a vurstlit idézi, s vurstli han­gulatú Kocsák Tibor zenéje is. A pergő, hangulatos, Weöres filozó­fiájára is érzékeny előadás szereplői között ne állítsunk fel rangsort - a jó csapatmunka dominál az előadá­son. Tamási Áron; Ördögölő Józsiás (Thália Színház) Meséből, játékból és költészetből szőtte színművei színes szövetét Tamási Áron. Ez az „alapanyaga” az Ördögölő Józsiásnak is. Cselek­ménye Tündérországban játszódik, hősei tündérek és ördögök. Monda­nivalója - mint a népmeséknek ál­talában - jelképes értelmű. A hata­lom és a zsarnokság természetéről, s arról szól, hogy az igazság végül mindig győzedelmeskedik. Az író mondanivalója ma is idő­szerű, bár jóval szolidabban fűződik a napi aktualitásokhoz, mint meg­írása idején, 1952-ben. Most sokkal inkább Tamási mesélőkedvében, ízes nyelvezetében gyönyörködhe­tünk, s kedvünket lelhetjük a színé­szek, főként Szabó Gyula, Incze József és Nagy Gábor játékában. (Rendező: Sík Ferenc) Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (Madách Színház) E történelmi panoptikum színre­­vitele színházat próbáló, nehéz fel­adat. A szöveg stíluskavalkádja, a véresen komoly humor, a realitás és az abszurd kényes egyensúlya ko­moly próbatétel elé állít rendezőt és színészt. A játék nem szikárodhat tanmesévé, de a pátosz sem ural­kodhat el az előadáson. Pontosan Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör le­vegő (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Szín­ház) A fegyverkezési hajsza lelassult ugyan, de a fenyegetettség, a féle­lem még benne él az emberekben. A színdarab falusi öregemberében is ez munkálkodik, amikor egy mély bunkert épít tanyája udvarán. Meg akarja védeni a családját, hogy túléljék az atomkatasztrófát. Hogy ki az ellenség? Ezzel ő maga sincs tisztában. S mihez kezdenének a túlélők az atomtámadás után? Ezt sem tudhatja. Lezsák Sándor két­személyes tragikus komédiáját Borhy Gergely és Csák Zsuzsa tol­mácsolja. (Rendező: Merő Béla) Németh László: Az írás ördöge (Kecskeméti Katona József Színház) Az 1970-ben Szegeden bemu­tatott dráma hőse Semmelweis, aki­nek megrendítő sorsa régóta foglal­koztatta Németh Lászlót. Főként az a kérdés, hogy a nagy tudós - aki irtózott az írástól - miért vett tollat a kezébe, miként kerítette hatal­mába „az írás ördöge”? A drámából kiderül: a tudós nem érte el célját ezzel a lelkét felkorbácsoló szenve­déllyel, csak sorsa lett még nehe­zebb, harca magányosabb. Semmel­­weisben nem nehéz felismerni Né­meth László alakját, aki maga is gyakran megélte az írás gyötrelmét, a hiábavalóság érzését. Ma, amikor bulvárdarabok, seké­­lyes vígjátékok, közönségcsalogató kabarék uralják a színházak műso­rát, dicséretre méltó a kecskemétiek vállalkozása, az, hogy színre vitték Németh Lászlónak ezt a már-már feledésre ítélt, feszültséget árasztó, gondolatébresztő művét. (Rendező: Nagy Attila) fife Ördögök (Színes, francia film. Rendező: Andrzej Wajda) 1870-ben, egy orosz kisvárosban játszódik a történet, ahol fiatal anar­chisták egy csoportja erőszakos cselekményekkel akarja megdön­­teni a rendszert. Összetartásuk és fanatizmusuk szítása érdekében el­határozzák, hogy megölik egyik társukat, Satovot, aki nem hajlandó megtagadni a humanizmus eszmé­jét. Dosztojevszkij hatalmas regé­nyét természetesen lehetetlen „egy az egyben” filmre vinni. Wajda — aki 1972-ben már színpadra alkal­mazta a művet - óhatatlanul változ­tatott eredeti szerkezetén, hangsú­lyain. Más korábbi adaptációk (pél­dául Camus-é) Sztavrogin delejes 66 HARANG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents