Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989-12-20 / 3-4. szám
Móser Zoltán felvétele Mit jelent ma JÉZUS? Kinek? Milyen kiindulópontból? Miféle szemüvegen keresztül? Elutasítva, bár nem ismerve? Elutasítva, noha ismerve? Elfogadva, ám lehet, hogy szintén nem ismerve? Róla tanítva, értelemmel megragadva, de szívvel alig? MIT JELENT MA JÉZUS? Kinek még mindig botrányt. Kinek a radikálist. Van, aki ma sem veszi eléggé komolyan, s egy új, személyre szabott ötödik evangéliumot állít össze az ígéretekből, de a követelések felett mintha átsiklana. MIT JELENT MA JÉZUS? Van, akinek a világ keletkezésének és irányításának miértjére adott számtalan válasz közül egynek, a KÖNYV-nek „egyik istensége”, aki semmivel sem különb, mint a görög vagy római mitológia istenei, így mint az általános műveltség tartozékát illik ismernie. MIT JELENT MA JÉZUS? A liberálisnak kemény beszédet, amit nem bírhat füle. MIT JELENT MA JÉZUS? Néhány marxistának eddig megélhetést (vallástörténet- és kritika; lásd Gecse Gusztáv), de hamarosan talán munkanélküliséget? MIT JELENT MA JÉZUS? A racionalistának tanácstalanságot, hogy egy kétezer évvel ezelőtt meghalt tanító, miképpen lehet ma is éltető forrása majd milliárdnyi embernek. Mert ugye ők megálltak a sírnál. Még mindig ott állnak. Ennél tovább nem merészkednek. Hiszen ők nem metafizikusok. (Isten mentse őket ettől! Ő mentené! Ha engednék. De önmaguk korlátáitól!) Még inkább nem hívők! Tán még akkor sem lennének azok, ha ujjúkat a sebbe tehetnék. MIT JELENT MA JÉZUS? Az erőszakosoknak, a gyengék és eltipomivalók vezérét. Van, kinek semmit, ellenben van kinek a teljességet. Van, aki elébe, mint hűsítő forráshoz járul, s van, kinek megteszi a zavaros vagy tüzes víz is. Van, aki neve hallatán KARJÁVAL legyint, s van, aki segítségért nyújtja Felé. Van, aki megpróbálja az Ő szemével szemlélni a világot, ám van, aki még a sajátjával sem képes. MIT JELENT MA JÉZUS? Akinek erről írnia kell, semmiképpen nem a már jól kitaposott gondolatbarázdák teológiai definícióit. Sem a dogmatika, a keresztény bölcselet, a misztika, az egyéni jelenések írásaiban fellelhető nyelvfilozófiai küszködést; a kifejezhetetlen kifejezésére. De eredetiséget. Szintézist alkotó lelket, aki egységes szerkezetbe foglalja életünk eddigi történéseit. így ajándékoz értelmet, számos - az évek során hiábavalóságként átélt - eseménynek. Segít, hogy ne veszítsük el a liturgia malmában évszázadok óta őrlődő szavak jelentését, szellemét, ízét. A mindennapi kenyér titkát - gondolva Krisztus önmagát feláldozó testére - így villanyozza fel, és tölti meg romolhatatlan elevenséggel. STRBIK LÁSZLÓ HARANG 53
