XXXV.28.b.1957 / 7. MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Bizottsága. 1956.10.30. - 1957.06.14. A csepeli központi és gyáregységek munkástanácsainak iratai
8. az. üzemi munkástam os gazdaálkodik a vállalat pénzcszközeiveli Már előbbi pontban említettük, hogy a pénzgazdálkodáshoz szükséges a termelési költségek ismerete, valamint a termék gyári eladási árának ismerete, a ketté közötti differencia - a nyereség elosztása céljából, az sem közömbös azonban, hogy a differencia ho|yan alalkul, azaz a termelési költségek megostlása és alakulása. az árnak az állam által szabályozott volta, valamint a jelenlegi magas termelési költségek a differenciát meghatározott kis összegben tartják. Ezért a termelési kolség elosztása, alakulása ill. osökkenése a munkástanácsok elsődleges feladata. Jelenlegi helyzetünkben ugyanis nem az árak osökkenése, hanem a reálberek emelkedése az első dönt(5 lépés, ez pedig osakis a termelési költség megfelelő módosítása eseten lehet. A munkástanács legelső feladata: megállapítani a termelési kc'ltségek cikkekre és az üzem termelésére vonatkozóan óa a jelenlegi termelési ixtikadex költségalakulást jóváhagyatni a Tervhivatallal. j termelési költségek három csoportja: az anyag, munkabér és régié. Mindhárom területen fontos feladatai és jogai vannak az üzemi mukástan'caokn&k. Az anyagköltségek csökkenését a piac ismerete, a szállítás, az anyagscléjt csökkenése, a gondos felhasználÁs segíti elő. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása, ellenőrzése a munkástanács feladata. A munkabéreknél a bérgazdálkodás komoly feladat. Hogy jől lássa el a munkástanács hivatását, szükséges, hogy a kötött arakon és ' a jelenleg kimutatott termelési költségen belül a béralap nagyságát a munkástanáos határozza meg. Mőaja van tehát a régié és az anyagköltség csökkenése esetén béralapján a csökkent másik kit termelési költség rovására emelni. Elsősorban a helyes pré- miaálás, a térméié3kenyéa^ ás teljesítménybérezés valamint az • esetenként kitűzött célprémium növelheti a béralapot. Maga az alapbér természetesen a kollektív szerződésben meghatározott keretek között marad, azonban a munkástan.' snak joga van a ter- fk melés egyes döntő szakaszain kiemelt bérezést bevezetni, ;lindewel a nagyobb ösztönzést l'.tja a munkástanács előmozdítani, főleg azáltal, hogy a prémiumrendszert az üzeni sajátosé.lgoknak megfelelően saját maga alakitia ki, ellentétben a jelenleg fen-n állé sematikus formai prémizáláasal. Ugyancsak a béralapot növeli az átszervezéssel megüresedett munkakörökből felszabadult müszaki-adminisztrativ alkalmazottak bére, amelyből elsősorban - a kollektív szerződés határain belül - bérkiegészitéséket, ill. bérrendezést eszközölhet, főleg a műszaki igazgatás alkai- ■ mazottaira vonatkozóan. I A régié költségek az Üzemi regien kívül a központ alkalmazottainak bőrhányad&t és a központ regiét is tartalmazza. ízt az egyes üzemekre eső hányadot a központi Munkástanács állapítja meg. Ez azonban nem jelenti a régié emelkedését mert, az üzemi régiéből kiesik az az eddig az üzemet terhelő rész, amely központi feladatai miatt a központba került.-u- á/ á/*L i
