XXXV.28.b.1957 / 7. MSZMP Csepel Vas- és Fémművek Bizottsága. 1956.10.30. - 1957.06.14. A csepeli központi és gyáregységek munkástanácsainak iratai
J&f |y'- lo - ■ ' ad 2./ a beruházásra fordítandó összeget ugyancsak meg lehbt állapítani a termelési költség és az ar közötti különbözet .'bán íltaláb n a beruházásra fordított Összegnek el kell érnie az eves termelési érték 8-lo 4-át. Ez a szám viszonylag nagyobb, mint az utóbbi években költségvetésből biztosított beruházási hányad. Ijég nagyobbnak látszik, ha figyel erabeveaszük, hogy jelentősebb beruházásokat sem a jelenlegi Helyzet miatt nem eszközölhetünk, sem azért, mert a gyártás volumene a Jelenlegihez képest csökkenni fog egy egészséges fejlődés esetén, üégis le kell szögezni, hogy aa a termelésbe radikálisan uj módszert - a gazdaságosság módszerét - kívánjuk kialakítani, szükséges, hogy a 12 év alatt állandóan osak túlterhelt és alig pótolt termelőeszközeinket - elsősorban az elavult szerszámgépeket - pótoljuk, illetve korszerűsítjíik. Tehát amikor tudomásul vesszük éa helyesnek tartjuk a nagy beruházások szükségtelenségét, a tér. meles elengedhetetlen feltételének tartjuk‘a gépbeszerzések nagyobb aranyát. A beruházási igény me atározása az .zeni Munkástanács feladata. ~zt az. igényt a Központi Munkástanács elé terjeszti. A központi munkás tanács határozza meg a nyereségből a p-os beruházási befi— £ set.óst, éa & beruházási igény kielégítésire szolgáló összeget. A befizetés hasonlóan a forgalmi adóhoz — L..K.B. nyilvántartási számlára kerül, és negyedévenként történik az átutalás a Bér. Bankhoz, a Beruházási Bank a negyedéves keretbefizetéa erejéig a negyedév közben az egyes tételeket meghitelezheti. ad 3./ a forgalmi adón és a beruházási befizetésen felüli összeg felett, az üzem munkástanácsa diszponál. Meghatározza a nyere— ségvissz&térités összegét, a kulturális, szociális éa lakásépítésre szánt összeget, valamint tartalékot képez. A nyereséyvisszafizetés elosztása felett a munkást, nács az igazgatr bevonásával határoz, minden negyedév végén, oly módon, hogy abból a termeiében kitűnt dolgozókat nagyobb összeggel juttatja. A tartalékot u^y kell kiképezni, hogp abból dobálható legyen • az észszerUsites én y.z Üzemen belüli uáitás - műszaki fejlesztés. Ugyanebből a Központi űunkástanáos rendelkezésére bocsát meghat rozott hányadot, amely felett a Központi Munkástanács áisz- £ ponál a központ dolgozói fel . A szociális részbőV a munkástanáos kamatmentesen nagyobb kólát indok lt esetben egyes munkavállalóinak, ugyanezt szolgálja a lakásépítési Összeg, amelyből elsősorban a vállalati családi /kislakúsépités/ házak problémáját kell meg* oldani. Mivel ftrepelen eddig is működik & Munkásellátási osztály ktalfklsépitési akciója, célszerű a lakásépítés központi lebony- litisa úgy zonban, hogy az egyes üzemek az erre szánt összeg e- rejéig saját Golfozóikat részesítsék lakáshoz. Ebben az esetben | tehát az Üzend munkástunióa intézkedik a Központi Munkástanács csak összefogja ..z egyes Üzemek ezir&ujru tevékenységet és más jo£i személyekkel, valamint fez állammal szemben eljár érdekükben. !'Halló hatásköre ezen a téren nincs /csak annyi, hogy a Központ dolgozóit az egyes üzemek nyereségvisszatéritésenek bizonyos ^p-ában egy átlagos vállalati nyereségvieszatéritéaben rószesiti./ ||eg kell végül jegyezni, hegy a nyereségvisszatéritéa és a pré— mizáláa két különböző dolog. Anyereeégvi3yzatörités a nyereségnek e^y része, a prémium a béralap hányada, tehát a termelési költségbe tartozik, á prémizálás ugyanoáak a MunkásUnáos feladata, ezt a következő jmntban tárgyaljuk. ’--------------------------------------------------------------------------------------
