XXXV.20.c.1957 / 10. Rákospalotai Kötöttárugyár MSZMP Bizottsága. 1957.05.24-1957.09.03. A Rákospalotai Kötöttárugyár MSZMP pártszervezetének "ellenforradalommal" kapcsolatos iratai
A párt 1956. okt.23. előtti helyzete a vállalatnál. Párttag létszáma: 33o fő. Szakszervezeti tag létszám: 82o fő, Női mozgalom a vállalaton helül gyengén működött taglétszáma meg nemm állapítható, DISZ tagság 1 étszáma 2o7. A párt szervezete 5 alapszervre lett osztva. Az alapszervek önálló eletet éltek az üzemen helül. Megtartották rendes pártnapjaikat es vezetőségi értekezleteiket. A pártnapi hozzászólások nagyon vo n- tatottak voltak. Az alapszervek élete hivatalosan folyt. Az alap- szervekre való bontás után az üzemi pártélet ellaposodtt, és csak az előirt jelentések és hivatalos ülésekre szorítkoztak. A szakszervezet és a párt együttműködése kampányszerű volt, Egyes feladatok megoládásban együttműködtek /pl. Békekölcsön jegyzés, munkaverseny szervezés, / azonban a napi problémák rnegoládásában a part. es a szakszervezet között az együttműködés nem volt megfelelő. A szakszervezet muhkájáta is jellemző a felszínesség a meg• követelt hivatalos jegyzetek gyártása. A nő mozgalom az üzemben' q többszöri elindulás után sem tudott komolyabb eredményeket'-'felírni-' O tatni, sem a szervezés sem a rendezvények terén. A DISZ 2oo—as taglétszáma ellenére egy kb. 5o—6o fős magonkivül az üzem fiatalságát nem tudta mozgósítani. Az üzemben egy pár csoport dolgozott de a munkát egy-kát fiatal végezte. így Í)ISZ szervezetünk a fiatalok életét nem tudta irányítani az üzemben. A mai helyzetben nézve okt. 23. -i előtti tömeg és pártszervezeti munkánkat igy látjuk. Az ideiglenes munkástanács okt.27.-én alakult meg. Ennek első ténykedése a vállalat kommunista vezetőinek eltávolítása volt. Horváth István Igazgató elvt rs eltávolítását követelte elsősorban. A mun- kátanács teljes egészében Kálmán Béla az ideiglenes munkástanács elnökének terrorja alatt állott. A 32 tagú munkástanácsból kb. lo-12 ember minden fenntartás nélkül Kálmán Béla akaratát szolgálta ki. £ A fennmaradó tanácstagok nem mertek semmiben ellentmondani. így a munkástanácsban a legnagyobb terror uralkodott. A munkástanács" kom- monista ellenes akciója elsősorban Horváth István elvtárs megingathatatlan kiállásán dőlt meg, aki kijelentette, amig ő a hely ’n lesz addig a gyárból egyetlen kommunistát sem hagy eltávolítani. A vállalat igazgatója kommunistához méltóan állt ki a párt tagjai valamint az üzem érdekei mellett. Főmérnök Dobrotka László-mivel a munkástanács első intézkedése alapján a vállalat vezetőt igyekezett a vállalattól eltávolitani-rend-' kivül nehéz helyzetbe került. A vállalatvezető időleges távollétében reá hárult a felelősség legnagyobb része. Az üzemi pártbizottság az elsők között szétesett. Szeder Józsefné párttitkár a hozzáforduló ^kommunistáknak azt mondta1 ő sem tud semmit. Meglátszott viselkedésén a párt túlzott centralizmusa mert minden rendelkezést, felülről várt, önállóan semmit nem cslekedett. Így a főmérnök aki párttag volt a pátttitkártól semmi támogatást nem kapott, és tájé- kozatlanságában-mely még pártszervezeinket is jellemezte- őt is megingatta, túlzottan belekerült Kálmán Béla uszályába. A 1 ' 04-*
