XXXV.20.c.1957 / 10. Rákospalotai Kötöttárugyár MSZMP Bizottsága. 1957.05.24-1957.09.03. A Rákospalotai Kötöttárugyár MSZMP pártszervezetének "ellenforradalommal" kapcsolatos iratai
' javára iarható, hogy a munkástanácsban az egyetlen bátor hang,’ a főmérnöké volt'.) Nem támogatta sót ellenezte a kommunista vezetők eltávolítását. 23.—a utáni időkben sem fordult a párt tagjai ellen. Szerepet vállalat a műszaki kör megszervezésében, mely az üzembei az első szervezkedés volt, az ellenforradalom ellen. A főmérnököt az ellenforradalom is magának ismerte el. De végig emberi maradt. Fiatalsága ellenére a párttagok ellen nem fordult és a vállalat vezetését többszöri felszólításra sem volt hajlandó vállalni. * A munka u jboli beindításánál a dolgozók közti népszerűsége és közvetlenségén keresztül nagy szerepe volt. A művezetők döntő többsége a termelés mellett jól állt ki. Azonban a kisebbrész pl. a varrodai művezetők többsége a varroda vezető elleniorradalmiságán keresztül /Frágai/ a munka megindítása ellen foglalt állást. A^párt és a népi demokrácia mellett teljes egészében kiállt a kézi kötődé művezető gárdája, valamint a motorkőtő és a TMK műszaki beosztottjai. A szakszervese t a 23.-a utáni időben a dolgozók között nem tevékenykedett. Funkciót: a munkástanács látta el. Ebben az időben 'a szak- 0 szervezet legfőbb gondja az volt, hogy a jövőben függetlenített vagy nem függetlenített szakszervezeti vezető lesz-e. ■ Az üzem dolgozói a 23.-a utáni időben nem értették meg, hogy ellen- forradalom volt. Csak a párt felvilágosító munkája után kezdték látni a forradalom, ellenforradalmi jellegét és népi demokrácia ellenes voltát. A munkástanács okt. 2.7.-én alakult meg. -‘-ulnyomó—részt pártonkivüli dolgozókból és ha jelölte k. is a dolgozók MDF tagokat azt a hangadók j a jelölésükből kihúzták. A kommunisták a választáson nem tudtak befolyást gyakorolni csak szűk körben tevékenykedtek. A munkástanáes tevékenysége főleg a kommunista igazgató eltávolítására, valaffiint a kommunista vezetők leváltására irányult. 'A munka beindításával a munkástanács nem foglalkozott, illetve azt az álláspontot foglalta el hogy aZT akar dolgozhat, de a munkástanács tagjai nem dolgoztak. A • munkástanács tevékenységére/ rányomta bélyegét Kálmán Béla határozott ellenforradáLmi állásfoglalása, aki már 23.-a előtt is kimutatta demokrácia ellenes voltát. Kálmán Béla amig arpa lehetősége volt úgy XV.kerületi viszonylatban mint az üzemen belül gátolta a párt szervezet megalakítását, mely nézetét a munkástanáccsal is elfogadtatta. Kálmán Béla üzemből való eltávolítása, akinek a bérkérdésekben foglalt túlzott álláspontját a kommunistáké ellenakcióra felhasználták- de az üzemből való eltávolításának módja a már ellene állástfoglalt dolgozókat is mellé állította. Az egész üzem újólag leállt és a párttagjai részére életveszélyes lett az üzemben való tartózkodás, az ellenforradalmi uszitás folytán, mert Kálmán Béla eltávolítását a párt tagjainak tulajdonították. Fenti tény a párt szervezését teljesen megbénította és kb. 6 héttel visszavetette. Az üzem dolgozóinak nagyobb részét a Kálmán Béla kisklxx mellé, valamint az ellenforradalom mellé állt dolgozók állandó izgatásaikkal rábirták a munka leállítására és Kálmán Bélából valóságos hőst csináltak . L * * 3 / ^
