XXXV.1.g / 7. MSZMP Budapesti Bizottsága Archívuma. 1956.10.28. - 1957. 01.29. Előadásanyagok, röplapok, jelentések "ellenforradalom" időszakából
* [©MZAaos LEVÍuAfl- Másrészt arról óhajtok beszélni, hogy az egész kulturvilág, s külföld úgyszólván osztatlanul mellénk állt és segít. Számunkra ez ugyanis sokkal nagyobb erő, mint amennyi nekünk magunknak van. li kis nemzet vagyunk, kis ország a földgömbön. Ám valamiben mégis elsők vagyunk: egy nemzet sincs, amely ezeréves történelme során nálunk többet szenvedett volna. Első királyunk, Szent István uralkodása után nagy nemzetté fejlődtünk. A nándorfehérvári győzelem után, amelynek 5oo évfordulóját üljük, nemzeti létszámunk egyezett az akkori Angliáéval, ián folyton szabadságharcokat kellett vívnunk, legtöbbször a nyugati országok védelmében. Ez megakasztotta a nemzetet és mindaddig újra saját erőnkből kellett a felemelkedést keresnünk. Most van az első eset a történelem folyamán, hogy Magyarország a többi kulturnép valóban hathatós rokonszenvét élvezi. Mind meg vagyunk illetődve emiatt. Egy kis nemzet minden tagja szívből örül, hogy szabadságszeretetéért a többi nép felkarolja ügyét. A gondviselést látjuk benne, amely a külföld szolidaritása által valósul meg úgy, ahogy himnuszunk zengi: " Isten áldd meg a magyart".. " Nyújts föléje védő kart." Himnuszunk igy folytatódik: " Ha küzd ellenséggel". De mi még rendkívül súlyos helyzetünkben is azt reméljük, hogy nincs ellenségünk. Azért, mert mi sem vagyunk ellenségei senkinek sem. Minden néppel és országgal barátságban akarunk élni. Egy olyan nemzetnél, mint a magyar, amelynek történelmi törzse mélyen gyökerezik a múltban, különböző korszakok ismerhetők fel abban az érzésben, amivel helyet foglal a többi nép között. Fordulatairól, árnyalatairól le lehet olvasni a fejlődés jegyeit. Korunknak azonban ebből a szempontból általános jellemzője, hogy minden népnél egy irány fe’lé halad a fejlődés. A régi nacionalizmusokat mindenütt át kell értékelni. A nemzeti érzés ne legyen többé harcok forrása az országok közt, hanem éppen az igazság fundamentumán a békés ♦ •
