XXXV.1.d / 1. MSZMP Budapesti Bizottság Adminisztratív Osztály. 1956.11.16-1957.12.03. Belügyminisztérium, Budapesti Rendőr Főkapitányság, Karhatalom jelentései, feljegyzései az "ellenforradalom" alatti és azutáni tevékenységéről, feladatairól, személyi problémákról.
-5- St 5. / A politikai helyettesek rendszere felemás volt, nem felelt meg az élet követelményeinek október 23.-a előtt sem. Ez az apparátus az ellenforradalom alatt csődöt mondott. A politikai helyettesek többsége nem állta meg a helyét. Megbukott a politikai képzés és nevelés eddigi rendszere is. A hosszú idő óta folyó nevelő munka ellenére a rendőrök nem váltak a rendszer szilárd védelmezőivé. 6. / A politikai helyettesek rendszere és a rendőrségi pártszervezetek viszonya nem megfelelő alapokra épült: csorbították egymás jogait, szűkítették egymás hatáskörét, de egyik sem pótolta a másikat és egyik sem tudott tökéletesen dolgozni. A rendőrségi pártszervezetek sem állták meg a helyüket. 7./ A rendőrség más fegyveres testületekkel szemben háttérbe szorult. Nem élvezte a párt és a kormány teljes bizalmát és támogatását. A rendőrök fizetése megengedhetetlenül alacsony volt. A rendőrségnek nem volt elegendő és megfelelő minőségű fegyvere és egyéb felszerelése. A rendőrök nem kaptak megfelelő társadalmi megbecsülést sem. Rendőrnek lenni nem volt megtisztelő feladat. 8. / A személyi állomány szociális összetétele formálisan jó volt. Valójában azonban sokan voltak olyanok, akik nem szerettek dolgozni, azért lettek rendőrök. A rendőrségben sok iszákos és korupt elem talált menedéket. Az alacsony fizetés és a megbecsülés alacsony színvonala miatt a jobbérzésü emberek nem szívesen léptek be a rendőrség kötelékébe. 9. / A személyi állományra züllesztőleg hatottak a rendőrségen uralkodó csoportok és klikketk, amelyek maguk közül választották ki a vezetőket és gátolták az egyszerű beosztottak képességeinek és munkájának megfelelő előrejutását. lo./ A szociálista törvényesség vulgáris értelmezése gúzsba kötötte a rendőröket, negfélemlitette és tehetetlenségre kárhoztatta őket. II. A rendőrök magatartása és hangulata ma sem kielégítő. Ennek a többi közt az alábbi okai vannak: 1. / A rendőri apparátusban az ellenforradalom leverése és a munkáshatalom megszilárdulása után megindult az intrikálás, az önigazolás és a funkcióhajhászás hadjárata. Ez a személyi állományt erősen nyugtalanítja. Nem tudják, hogy mekkora a felelősségük, hol az a határ, amelyen túl nem maradhatnak meg a rendőrségben. A személyi állomány nyugtalanságát fokozza a rendőrök tevékenysége felülvizsgálásának jelenlegi módszere: a nyílt és általános vizsgálat. A bizonytalanságot növeli az a gyakorlat is, hogy a beosztottakkal nem közük, kLt miért fenyite,ttek meg, vagy bocsújtottak el. 2. / A legtöbb kerületi kapitányság személyi állománya nem egységes, hanem két alapvető csoportra - a "baloldaliak", az "egyszerű emberek" és a "jó szakemberek", a "müveit emberek" csoportjára oszlik. Ez a kettészakadás igen veszélyes, mert talajt teremt az intrikák számára, elmárgesiti az egyes emberek problémáit és mesterséges falat von a párttagok és nem párttagok, sőt az egyes párttagok között is. •/• [H***4*0* levéltah