XXXV.1.d / 1. MSZMP Budapesti Bizottság Adminisztratív Osztály. 1956.11.16-1957.12.03. Belügyminisztérium, Budapesti Rendőr Főkapitányság, Karhatalom jelentései, feljegyzései az "ellenforradalom" alatti és azutáni tevékenységéről, feladatairól, személyi problémákról.

November 4.-e után elsőkként általában a régebben "balosoknak" vagy "szektánaoknak" jelenleg "sztálinistáknak" nevezett elvtársak álltak talpra és fogták a rendőrség újjászervezése és a pártépitós nehéz munkájához. Ezek az elvtársak a pártszervezés és a rendőrségi munka meginditása terén azóta jelentős eredményeket értek el, de ma már egyes kapitányságokon merevségükkel kezdik gátolni a pártmunka színvonalának további emelkedését és a rendőri munka kiegyensúlyozottságát. Gyakran eltúlozzák a rendőrök hibáit, pem elé& megéjJáfik ója meggondoltak, ez pedig elősegíti elszigeíelőxTésüket. Az elszigetelődésüket, vagy elszigetelődésük veszélyét azonban elsősorban nem ez váltotta ki, hiszen a legtöbb és legdöntőbb kérdésben igazuk van, hanem a rendőrségbe befurakodott jobboldali, polgári "szakemberek" és az ellenforradalomban erősen kompromittált rendőrök tudatosan destruktív magatartása. Ezek az elemek a "liberális" rendőrökkel együtt ellenségesen nézik a régi elvtársak szükségszerűen kemény és az ellenforradalommal szemben könyörtelen munkáját, ők viszont "megértőén" kezelik az ellen- forradalmárok ügyét. "Aggályoskodnak " a szocialista, törvényesség betartása felett és a törvényesség ürügyével elsimítanak bizonyos ügyeket. Ugyanakkor a szocialista törvényesség betartásával kapcsolatban vitákat provokálnak ki. Ezek a viták gátolják a rendőri tevékenység egészséges fejlődését.

Akadályozzák a pártszervezetek egészséges fejlődését is.

A régi kipróbált kommunisták hibáit a lehetetlenségig felnagyítják, rágalmazzák őket, kétségbevonják az ellenforradalom (alatti bátor kiállásukat, igyekeznek nevetségessé tenni őket, ^tekintélyüket tudatosan tönkre akarják texmi.

Az MSZMP térhódítása következtében a karrieristák is be akarnak lépni a pártba. Ezek az emberek féltAfc pozíciójukat.

A személyi állománynak ez a belső viszálya kihat a rendőrség egész munkájára.

5./ A személyi állomány bizalma a vezetők iránt megrendült. Ez a bizalmatlanság mind erősebbé válik az egyes jelenlegi vezetőkkel szemben is. Különösen erős a hangulat Pőcze és Tóbiás baj társakkal szemben. A nyugtalanság fokozódik Sós ezredes baj társsal szemben is. Az őrszemélyzet helyenként nem bizik 1 meg közvetlen parancsnokaiban sem.

Pőcze baj társról azt beszélik, hogy az ellenforradalom alatt igen gyáván viselkedett, az egyik újságban ellenforradalmi izü cikket irt. lepaktált a felkelőkkel, üldözte az AVH-sokat, állítólag egy rendőrruhába öltözött ÁVH-st megfenyegetett, hogy a Dunába dobja, amiért "megbecstelenitette" a rendőr-egyenruhát. Általános az a vélemény, hogy amig Pőcze baj társ a rendőrségben marad, nincs erkölcsi alap arra, hogy másokat viszont leszereljenek. Valamennyi kerületben azt tapasztaltuk, hogy jelenléte demoralizálja a rendőröket és sérti igazságérzetüket.

Tóbiás baj tárasról azt mondják, hogy nem tartozott ugyan teljesen Kopácsiékhoz. de igen súlyos hibákat követett el. G is a megalkuvás, az ellenforradalmárokkal való egyezkedés vonalát képviselte. Több kerületben panaszkodtak rá, mert amikor utasításokat kértek tőle, azt válaszolta: "tegyenek azt, amit akarnak". A IX.kerületben pedig valósággal felelősségre vonta az elvtársakat, amiért lőttek az ellenforradalmárokra.

a/.

f ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

55-6-