XXXV.1.c / 8. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.09.02-1957.10.29. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
r segítés jellemzi,nem lehetséges.Ilyen Irányú felhívás,javaslat volt a tagság felé Is ./ipari Lánc,Kontakta,Habselyem,Kender Juta,Eajóeyár stb./ Néhány pártszervezet azomban e kérdést nem értékelte,általánosságban beszéltek országos viszonylatban üzemi példa nélkül,ugyanakkor" nem Is szabtak meg feladatokat a tagságnak az üzemben meglévő hiányosságok kiküszöbölésére ./Vegyiműveket szerelő,BeIker Hütő,Árarceelátás,Pamutszövői!!./ A pártszervezetek egy-része nagyon alaposan foglalkozott a NOSzF. évfordulójának megünneplésével az ünnapi gyűlések megtart ásával.Megmagyarázták annak politikai jelentőségeét,utaltak a magyarországi hatására a Tanácsköztársaságra, a Szovjetunió segítségére a magyarok résztvételére .A te- : vábbiakban az oktatás,a tagkönyv csere,a progresszív tagdíjfizetés szerepelt a beszámolókban.Értékelték a már megtartott szemináriumokat,személy- ozerlnt bírálták azokat akik nem vettek részt.Megmagyarázták a tagkönyv- csere politikai jelentőségét és nyomatékosan felhívták a tagság figyelmét, arra,nehogy kkk adminisztratív munkát lásson a tagkönyvcserével kapcselat- ban.Számos bírálat hangzott el a vezetőségek részéről a tagsági díjnak nem progresszív módon való fizetése,vagy az esetleges hátralék miatt.Ez utóbbinél elmondották,hogy aki el van maradva tagságidijjal az nem kaphat uj tagkönyvet ./Elektromos, Féranunkés,Fémszerelvény,Konverta stb./ Kevés helyen foglalkoztak az üzem politikai helyzetének ismertetésével^ politikai felvilágosító munka további javít ásával,a dolgozók problémáival való fokozottabb foglalkozással .E kérdésnél alapos elemzést adtak a vezetőségek saját munkájukról, a bizalmiak és a pártcsoportok munkájá- £ ról, valamint a népnevelők mu.nkáj áról ./Láng egyes alapszervei, Felvonójav ^ Rézhenger,Acélöntő/ W A megtartott taggyűlések ttJbbségében általános az,hogy keveset és nem jól foglalkoztak azzal,hogy a Jtismagpolltlkai tömegmunka terén mi a további feladatuk a kommunistáknak,Az Jellemezte ezeket a taggyűléseket, hogy a francia kormányválságtól kezdve a mesterséges hold felbocsátásáig minden kérdést napirendre tűztek,de alaposan egyet sem magyaráztak meg. A Fa és Vászonredőny taggyűlésén a beszámoló csak külpolitikai tájékoztatóval foglalkozott .De nem ritka az sem,ahol a nyereségvisszatérités volt a fő téma.Az üzem termelési eredményeit boncolgatta még néhány beszámoló. Hiba ezeknél a taggyűléseknél,hogy minden kérdést igyekeztek napirendre tűzni,ezért azok túlzsúfoltak lettek nemadtak alapot a tagságnak a vitára. Összefoglalva: A vezetőségek beszámolóinak csak a kisebbrésze volt megfelelő,csak a kisebb része igazodott a titkári értekezleten megadott szempontokhoz, Tulnyomórésze szabadon választotta meg a taggyűlés napirendjét a hiba a• zomban az volt,hogy ez nem minden esetben sőtt az esetek többségében nem sikerült.Túl sokat fogtak a vezetőségek és nagyon keveset adtak a tagség- M nak*Ehhez közrejátszott az Is hogy a beszámolók elkészítését nem előzte meg alapos munka,másrészt az alapszervezetek nagyrésze hosszú Ideig azon gondolkodott,hogy taggyűlést tartson,vagy ünnepi pártnapot.Hiányzott a beszámolókból az alapos elemzés a feladatok megszabása,az üzemi politikai munka további javítása.így azt állapíthatjuk meg, hogy a pártszervezeteknek csak a kisebb részében sikerült jó beszámolót adni a tagságnak megvitatásra, kevésbbé volt mozgósító erejű.Meg kell mondanunk azt is,hogy néhány taggyűlési beszámoló kritikán aluli volt idő és tartalom szempontjából ,Ez azután igen erősen kihatott a vitára is. Vita: A hozzászólók száma a most megtartott taggyűléseken lényegesen több volt mint a megelőző taggyüléseken.Néhány helyen a megjelentek 3o~35 %-& szólt hozzád, hozzászólóknak azoffibEm^CE^'lgén^ís^-a igazodott a beszámolókhoz.ügy, hogy a hozzászólók számlának emelkedése nem jelentett különösebb színvonal emelkedést, hogy a napirendi pontokat jobban,alaposabban kitárgyalták volna.Ezzel szemben az történt,hogy sokan szóltak hozzá de a politikai munkát nem vitatták meg.Beszéltek a nyereségrészesedésről, a szakszervezet munkájáról,a nyugatiak háborús készülődéseiről,egyéni élményekről az ellenforradalom idejéből,néhányan Szovjetunióbeli élményükről, az oktatásról általában,a lakáshiányról,a nevelésről és még számtalan más kérdésről,köztük zömmel az üzem termelési kérdésérői.Függetlenül attól, hogy a beszámoló «± nem mindig ezekkel a kérdésekkel foglalkozott.Egyes _ 1M M . r
