XXXV.1.c / 4. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1956.11.05-1956.12.30. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései

Vl-II.ker.

*

1. /Az értelmiséget ma igen sok i eclógiai kérdés foglalkoztatja. A

számos ilyen' természeté ke-dés közül néhányat felsorolunk: a munkás tanácsok szerepe, valamint a vita a központi munkástanács szükségességének kérdéséről, a ma var függetlenség kérdése, Nagy Imre kérdés, semlegesség, a sztálinizmus es a haladó erek közötti harc, a párt szerepé a jövőben, törne párt, vagy minőségi ,párt legyen a párt, a párt demokrácia.' a párt felső vezetésének összetétele, milyen lesz a függetlenített pártapparátus, a többi ,pártók szerepe a magyar közéletben.

2. / Elsősorban őszinteséget' várnak a .párttól. Sokan attól félnek, hogy

a pártvezetésben újból felüti fejét az őszinteség hiánya, a tömegektől való elszakadás, a bürokratikus vezetés, egyszóval a pártmunka stílusában megmutatkozott minden régi hiba megismétlődése.

Ennek tanod ad a pártnak az a .jelenlegi állásfoglalása, maÍv lehetősé et ad a régi sztalinista-rzkosista hibákat elkövetőknek, hogy ők is bekapcsolódjanak a pártvezetésbe és vezető szerephez jussanak

•

az ellenforradalmi veszély leküzdésében, fi párttagságnak ez el szemben az az általános véleményé, no y az ellené orra dalai vos ly .leküzdését csak u;y látja biztosítottnak, ha ezek a régi el ek eltűnnek a porondról.

\

Többeknek nem tetszett pl. a VIII.kér .pár iá izo ts aktíváján Bis ku elvtá snak felszólalás: bél az a r sz, amelyben szinte a "mindenáron" való pártegységet -hangsúlyozta' ki, - ebből többen azt vélték

kiolvasni,

.hogy' r vita az -elméleti kérdésekben való ellenvélemény

s

zerinte káros’ lenne a párt mai helyzetében. Ugyancsak sok elvtárs helytelenítette, amikor ugyancsak itt felvetődött, hogy a személyek kérdése most nem fontos, személyekről most ne beszéljünk,- A" kifogást emelő elvtársak megvannak” győződve arról, hogy a személyde kérdése fontos kérdés, mert a'személyek bizonyos.állásfoglalás, magatartás1 és munkástilust fejeznek ki. Különösen kifogásolják- ÍFsiss eivtársngk a Hépszabadsa^ Szerkesztő Bizottságába való rész-, vételét. Az a hir járja: a "rossz emlékezetű" Bethlen Oszkár ugyan - A csak résztvesz a Népszabadság szerkesztésében. S még erősebben tart-'

“ ja he gát az a hirhogy a "tehetségtelen és karrierista" Kemes Dey

^ . .zső a Rádió vezetőségében résztvesz. Kom jelentéktelenek a szeméW Ivi kérdések, mert az említett és hozzájuk hasonló személyek részvétele a párt és állami szervek irányit hsában tömegével taszitja vissza s; becsületes és a pártba' kívánni dől - ózó elv társakat. Ezek a személyek 'nem kis mért ékben járultak hozzá a múltban a párt-lejáratásához -és -mostani szerepük a rosszemlékű időket idézik vissza.

3 ./'Kádár elvtárs beszédeden többen fenyegetést éreznek ki. Ugv'érzik, többet kellett volna eyder elv érsnak foglalkoznia, a szocialista demokrácia kiépítésének kérdésével. Sokán csalódottnak érzik magukat, mert a me Ígért pártprogramé mozío zlmaz za egyreké- sik és nem elégíti ki okét,-hogy á pártprográmm helye t egyelőre •elégedjünk meg a kormeny programmal. Sokan u érzik, Kádár elvtárs legutolsó beszédében a nemzeti felkelés értékelése már_nem volt olyan egyérteimé, mint az előzőben, azonkívül a nemzeti követelések erősén háttérbe szorultak, pedig az ország egész közvéleményét ma ezek talán jobban foglalkoztatják, mint'a szociális . ;

kérdések. Azonkívül elé’ ó általános a vélemény, hogy Lengyelországéhoz hasonlóan a magyar Népköztársaság kormányának valamilyen 'deklarációt kellene közzétennie, amely Iagyarország és a Szovjetunió viszonya, a szovjet csapatok - ka yárors. iámról való kivonását, valamint perspektivikusan a"-magyar függetlenség kérdését - tartalmazza. Elég sokan felvetik a szovjet imperializmus kérdését, nem igen tesznek különbségét a nyugati es szovjet erőpolitika között.

^ZÁGOSIJEV&tAr \ 1/)

.