Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.176.a/9)
1953-11-13
/ ' JB ’ — • U--- -lo. g dolgozóinkkal mai politikánk jelentőségét. Fontos, hogy megtanítsuk lelkesedni a dolgozókat ezért. Az biztos, hog- minden fejlődésben harcolunk a régi ellen oz újért. Nagyon fontos, hogy pártvezetőink, népnevelőink megtanuljanak uj módszerekkel dolgozni, mert a régi mar gvult, és azok nem voltak jó módszerek. Itt van pl. a mi agitáci°nk kérdése. Valljuk be, hogy a mi agitációnk gyakran "süket" volt. Sokszor nem úgy beszéltünk az üzemben dolgozóinkkal, mint otthon családunk körében, tíz egy hivatalos nyelvezet volt. A dolgozókkal közvetlenül, világosan kell beszélni.A párttagok szavának sugározni kell a párt szeretétét a munkásosztály iránt. Nemcsak az agitációra vonatkozik ez, hanem a mi egész’munkánkra. Rozsnyainé eívtársnő mentegetőzve mondta szinte, hogy gyermekek ügyével akar foglalkozni és nem komoly üzemi problémákkal. A mi gyér- ' I me keink nevelése nem kis ügy. Ez igen komoly és nagy ügye Pártunknak. Nagy szeretettel kell nevelni őket, ennek ki kell sugároznia minden területre. Ha mi ezt megértjük, akkor óriási agiöációs erőt kapunk. Kunos elvtárs beszélt nagyon tanulságosan azokról az eredményekről, melyeket az újpesti Bőrgyárban elértek. De arr 1 nem esett szó, hogy ezt az agitációban hogyan használják ldL, hogyan tudnak arról é~N' beszélni a dolgozók között, hogy nekik is érdekük, hogy több és jobb cipő legyen. Kommunistáinknak meg kell tanulni többet és a néppel gondolkodni. Ehhez egy teljes optimizmusra van szükségük. Préslég vállalatvezetője: Az elv társ ‘felveti azt a kérdést, hogy miért nem tudtuk megértetni a munkásosztállyal a Fúrt szavát, a határozat lényegét. Igen megragadta ez a kérdés a figyelmemet. Első dol/og az, hogy látni kell ás különösen a pártfunkcionáriusolcnak látni kell, hogy az elkövetett hibák nyomán van egy szakadás a pártszervezetek és tömegek között. Ha ezt nem látjuk, akkor hiba. Én. sokkal komolyabb funkcióban voltom mint jelenleg és csak most látom milyen komoly hibákat követtem el. Eveken át nem vettük /észre magát az embert és csak egyet láttunk, azokat a feladatokat, amelyek a termelés terén előttünk álltok éc minden körülmények között le resztülvittük. Igaz, ró hogy ezek az emberért voltak, csak éópen amit a KV. határozata elmondott, hogy a jelent, a mostanit nem láttuk. A dolgozók figyelik, hogy mit csinálnak a kommunisták és nem azt/ várják, hogy magyarázzuk nekik, hanem a gyakorlatban mit valósítunk meg. Ha a legkisebb eredményt is tudjuk produkálni, akkor qfgyes dolgozóknál a bizalom máris kezd visszaállni. A bizalmat harccal kell visszaszerezni. Az a tapasztalat, hogy a felsőbb szervek, akiknekvégre kellene hajtani a határozatot, nem úgy hajtják vó^re, nem olyan vaskövetkezetességgel harcolnak a határozat végrehajtásáért mint ahogy kell. Sokszor ellenkező dolgokat hajtanak végre, sokszor előfordul, hogy felső szervek ellenkező dolgokat akarnak végrehajtani. A baj az, hogy a pártszervezetek, a pártfunkcionáriusok nem ütnek a fezükre azoknak a funkcionárius ólának, gazdasági és közigazgatási vonalon, dolgozóknak akik helytelenül hajtják végre a ICV. határozatát. Ha alaposan körülnézünk, akkor ezt látni kell és ebből koll kiindulni mikor vizsgáljuk és értékeljük a KV. határozatának végrehajtását. Egyetértek •azokkal az elvtársakkal, akik bírálták a felsőbb szerveket. Rn is napról-napra érzem a nem az élethez alkalmazott intézkedéseiket. / „ Egyetb mégis hiányolok, hogy a saját maguk munkájában a-hibát nemigen hozták fel. Nemcsak a felsőbb szervek munkájában v. n hiba, hanem elsősorban a saját magunk munkájában van sok hiba. A KV. élctóberi határozata megállapítja, hogy az iparosítás túlhajtott üteme miatt kárt szenvedett az üzemeltetés biztonsága. Ezt a kérdést oz én véleményem szerint abb°l a szempontból kell nézni, hogy y I 0- - - - -1 - .... . .. - -- — -..... Éfc - -■ ------------—— 11 ' ■- " ■—— ' —— • ■ !■ I*i. ■ M*.l —.1 ■!- — ■— ..................." -i*- ..... * ■
