Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1952-01-11
/ , \ "ri /•mai v „ ■ ‘4 * / nante \ A mi felszabadult munkásosztályunk viszonya is megváltozott a szooialista munkához. Ezt népi demokróoién k sikerei, a munkásosztály öntudata, kultúrájának növekedése, anyagi helyzetének javulása segítette elő. A munka kényszert! robotból nálunk is mindinkább a becsület ós dicsőség ügyévé vélik. Egyrészt: ennek a megvált zott vi* szonynak a kifejezői az egyes versenyszakaszok, másrészt; a munkaversen,}' szaka szók hatnak vissza és fejlesztik tovább a kialakuló, munkához való uj szooialista viszonyt. A szooialista munkafegyelem kialakításénak alapíető módszere tehát: a nevelés, a felvilágosítás, a munkához való megváltozott viszony tudatosítása, ólliandó, rendszeres haro a munkához való viszonyba mág meglévő kapitalista osökevények ellen és a dolgozók széles-I körtl bevonása a szooialista versenybe. A szocialista verseny felkelti a dolgozók alkotó erejének, kezdeményezéseinek kibontakozásét. A versenyben való aktív részvétel gyorsítja a tudatban történő gyökeres változást, elősegíti a munkához, a szooialista tulajdonhoz való uj szooialista viszony kialakulásét, megerősítését. Mig a kapitalista rendszerben végzett munka fizikailag és ideolőri giailag nyomorítja az embereket, az önzés, az egyéni érdek mindenek fölé helyezését fejleszti ki bennük, addig a szooialésta munka, a szooialista munkvarseny^en való részvétel ettől a kóros ideológiától, ennek a maradványaitól való megszabadulást segiti elő, megkönnyíti megérteni az egyén mindennapi munkája és az állam érdekei között öbszefüggsét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkafegyelem megsértőivel szemben ne alkalmazzunk megfelelő fegyelmi intézkedéseket, büntetéseket. Természetesen ezeknek is a nevelést kell szolgálnlok, nevelp hatásunknak kell lenniök. A munkafegyelem megszilárdításának igen nagy jelentősége van a munka termelékenységének fokozáséban, ezzel a szocialista gazdaság fejlesztésében. Ha pl, a jelenlegi munkaerő fluktuáoiót vesszük alapul, akkor ha ezt meg tudnánk állítani, akkor az 1952 évi termelékenységünk a kerületünkben Jelentősé mértékben megnövekedne, mert a fluktuééió megállítása elősegítené a szakmai képzettség elnyerését, a munkahelyen való bedolgozást, stb. ri Az üzemeinkben általában hajlamosak a pártszervezetek, a tömegszervezetek ós a vállalati igazgató elvtársak arra, hogy a munkafegyelem kérdését Oeszükitsék a kéaőnjárésra és az igazolatlan hiányzásra, A munkafegyelem azonban ennél többet jelent. Ezen túl elsősorban azt jelenti, hogy; minden dolgozó köteles ellátni a WrSadalom, az üzem munkájából",’ a tervből ráháruló feladatokat. Ennek természetesen vannak előfeltételei: Előfeltétele az, hogy minden dolgozó ismerje a munkarendet, és Ismerje azokat a feladatokat, amelyeket neki a munka során el kell végezni. Ezeknek a feladatoknak a dolgozókkal való megismertetése a vezetők feladata, csak abban az esetben követelhetjük meg, tehát a munkásoktól a dolgozóktól a feladatok teljesítését, ha megmagyarázzuk ás megértetjük velük feladataikat. A vezetőknek ak a kötelességük, hogy a munka ás hatásköröket jól határolják el és ezen túl feladat az, hogy megteremtsék és rendelkezésre booséjtsák azokat a feltételeket, amelyek a jelzett munka elvégzéséhez feltétlenül szükségesek. Ezek nélkül a vezetés részéről nem lehet megkövetelni a munkakör, a munka teljes értékű elvégzését, Ehfrez tartozik még az, hogy mindenkit képességei szerint munkával kell ellátni. A munkafegyelem továbbá azt jelenti , hogy minden dolgozó köteles a munkanapot, a gép vagy munkaeszköz lehető legmagasabb termelékenységét kihasználni. A mi kerületünkben általános jelenség a gépek ■ H ~ x.,, ~
