Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1952-01-11
/ tmnto \ Természetes, hogy a munkafegyelem jellege a társadalmi formáknak megfelelően más, más minden társadalomban. Az Is természetes, hogy minden társadalomnak ki kell alakítani a munkafegyelmét a maga sajátos fegyelmét és hogy a munkafegyelem kialakít ásónak módszerei sem azonosak, azok is változnak a különböző társadalmak Jellegének megfelelően. A kizsákmányoláson alapuló társadalomban a munkafegyelem mivel a dolgozók érdekeivel ellentéte?, a kényszer jellegét hordja magén s különbség osak a kényszer módszereiben van. A kapitalista társadalomban a kényszer az előző társadalmakhoz viszonyítva burkolt formában jelentkezik. Itt a munkafegyelmet ós éhség, fenyegető rémével biztosítják az uralkodó ssztályok. A kapitalista gazdasági renddel együtt Járó nagy munkanélküliség, az úgynevezett "ipari tartaléksereg" nemosak a munkabérek letörésére, hanem a munkafegyelem kialakításéra, biztosításéra is eszköz, mégpedig igen félelmetes eszköz. 3ztélin elvtárs mondja:...."a kapitalizmusban a munkanélküliségtől nemcsak a munkanélküliek szenvednek, hanem szenvednek tőle azok a tév munkások is, akiknek van munkájuk. Szenvednek azért, mert az, hogy nagy számmal vannak munkanélküliek, megingatja az ő helyüket is az üzemekben, bizonytal nná teszi számukra a holnapi napot." A kapitalista osztály társadalomnak munkafegyelme tehát a kizsákmányolás eszköze, ós minden esetben kényszeren alapszik a kisebbség elől a többség felé. Különbség eltérések csupán a kényszer eszközeiben vannak. Ebből következően természetes, hogy a kapitalizmus munkafegyelme gyűlöletes a dolgozók előtt. A kapitalizmus munkafegyelme tönkreteszi a munkások egészségét. A munka intenzitásának megfeszített emelése révén növekvő termelékenység feleslegessé teszi a munkások egy részét, és ennek eredményeképpen a bérek leszorításával osöktentik a munkások óletszinvohalét. Lényegében, tartalmában, formájában egyaránt más a szoéialista munkafegyelem, melynek kialakításának, kinevelésének előfeltételeit a kizsákmányolás megszüntetése, a proletáriátus hatalomrajutása ad/*> Ja meg. Ugyanakkor: a szocialista munkafegyelem kialakulása nélkülözhetetlen előfeltételévé válik a szooializmus végeleges győzelmének. A szocialista munkafegyelem kialakításáról mondja Lenin: "Ez nehéz feladat, de hálás feladat Is, mert osak akkor, ha ezt gyakorlatilag meg oldjuk, csak akkor ütjük be az utolsó szeget abba a koporsóba, melyben a kapitalista társadalom nyugszik és amelyet mi földelünk el." A szocialista munkafegyelem nem kényszeren alapszik, az a dolgozd tömeg, a hatalmon lévő többség Öntudatosan véllilt önkéntes fegyelme, melyet nem a kizsákmányoló (osztályok kényszerítenek a dolgozókra. A szocialista munkafegyelem az elvtársi együttműködés, az elvtársi segítségnyújtás viszonya azzal, hogy létrehozza a munka magasfofcu összhangját a szoc, együttműködését, emeli a kollektív munka termelékenységét és ezze* növeli az egyén anyagi jólétét, a dolgozók élet színvonalát. A szoo. fegyelem szükségességét a hatalmon lévő tömegek, maguk a dolgozók ismerik fel. A dolgozóknak ez a felismerése, követelése hatalmas hajtóerővé válik. Et az uj fegyelem azonban nem önmagától alakul ki. Forrásai: a szocialista termelés törvényszerűségei, a munkához val’Ő* uj“viszony és a rendszeres, kitartó, fáradhatatlan nevelés elsősorban. Rendszeres, éllandóan, szívósan meg kell magyarázni a dolgozóknak, hogy egyéni érdekük azonos a társadalom érdekeivel, hogy a munkafegyelem a termelékenység emelkedését és ezen keresztül a társadalom és az egyén életszínvonalának emelkedését jelenti. Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy a munkafegyelem megszilárdításénak következménye a szooiallsta rend megszilárdításával, fejlődésével a béke megvédésével egyet jelent. im. i — ' ^ "' 1 :_____________________________________________________ * J 9 li \ * 3 - /
