Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1952-01-11
* - 2 - /mm;i«.\ / Y ft X ®i7ílt \ ;z természetesen nem marod hatás nélkül a többi dolgozóra sem, sőt bizonyos mértékben felélénkíti a dolgozókban a régi munkaviszonyt és a dolgozókban' méö meglévő kapitálist' ösükev/ny ek et. sz megnyilvánul még n nagy fűku műn1: ,;svá ne óriásban , fluktuációban, a gy kori .kés isberi, az igazi latién hi rg zásban, a munkái cő ri ::a teljes kihasznál' oá bán, . béres/ Iá dókban, melyek íce lharnpc az sa továb i 1 á r •’ La - la,(fásunk jelentős gátjává válik. ■1. az Imit évbori a ;i8-ben i .. ’o , a .pi-ben kb. L- -a cs -rélődö11 ki á őo 1 gozcknak. 'okozz.-’k /m gpedig tudatosan/ a ren bontás, az üzrftefjbe mind;'nagyobb számmal bekerülő deklasszált elem ok és az cl 1. nség. Kern huny hatunk egy pillanatra sem szenet azelőtt, hegy az - üzemekbe bekerült, le-I csúszott polgári elemek nem egy esetben az ellen 'g egyenes utasítására a munkafegyelem lazítását, a fegyelmezetlenséget akarjak elsősorban előidézni, mert jól látják, hogy ezen keresztül az üzemek termelését, a tervszerű tervteljesitést tudják megakadályozni. Azt is meg kell mondani, hogy ezeknek az elemeknek néha sikerült maguk mögé zárkóztatni a kevésbbé öntudatos dolgozóknak és a régi ri dolgozóknak egy részét, izekben az elmaradt rétegekben az ellenség igyekszik feléleszteni, erősíteni mindazt a kapitalista maradványt, előítéletet, önzést, .zokíst, amely a szocializmus gyorsabbütemi x építésében az átmeneti nehézségek felléptekor /pl.a szoc.kereskedelem kialakításával és egyéb átalakulásokkal járó nehézségekkel kapcsolatban/ ezeket a kegésfeé öntudatos dolgozókat ingadozóvá, kételkedővé fcészi, A forradalom 3. szakasza feladatául /tehát az építés szakaszénak ,feladatául Lenin elvtárs a kivívott, elrendlet törvényerőre emelt uredmónyeknek a mindennapi munkafegyelem szilárd formában való megrögzítését jelölte meg, azt a legnehezebb, de a leghélésabb feladatnak mondotta,melynek megoldása "hozza meg a szoőialista rendete. " Meg kell tanulni /mondotta Lenin elvtárs/ hogy a dolgozó tömegeknek a viharos, a tavapzi áradások módjára minden mederből kitérő, gyüléaező demokróoiójót összekapcsoljuk a munka idején tanúsított vasfegyelemmel, azzal, hogy a munka idején ellentmondás nélkül alávetjük magunkat egyetlen ember, a szovjet vezető akaratának." Y Különös fontosságot ad ennek a tételnek yz, hogy a szocializmus építése idején a kispolgári fegyelmezetlenség és anarchnizmus ösztönös erejének a prol. fegyelmezetlenség ellen irányuló támadása formájában lép fel a burzsoó restauráoió óa különösen veszéjyes ez a nemzetközi helyet alakulásénak mai szakaszéban. A munkafegyelem megszilárdításé ért, a szocialista munkafegyelem kialakításáért, a kispolgári ösztönösség sanarchizmus ellen folytatott haro tehát továbbhaladásunknak egyik központi kérdésévé vélt. Meg kell jegyezni azt, hogy a munkafegyelem megszilérditésa, yz uj szocialista munkafegyelem kialakítása, kinevelése, az átmeneti idő /tehát a kapitalizmusból a kommunizmusba való étmenet/ osztályhareának egyik legfőbb uj formája. Az pedig, hogy ezen a területen jelentős sikert érhessünk el, szívós, kitartó munkát követel a párt és tömegszervezeteinktől, igazgatóinktól, a termelés parancsnokaitól, élenjáró, a munkához becsületesen viszony ló dolgozóinktól. Mielőtt a munkafegyelem megszilárdításának, az uj szocialista munkafegyelem kialakításának, kinevelésének feladataival foglalkoznánk, nézzük rae.g a munka fegyelem jellegét, kialakítás 'nak módszerét a kapitalizmusban:.' ' f 3 ; — — ~ *“— A. ft . © \ ’ftft -| *
