Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/6)

1950-05-08

t * é . 3 -tó > . ■ a;7" . ta/ Ez osak néhány példa a sok közül, de fel kell tennünk fi kérdést, ki a felelős azért, hogy Ilyen jelenségek előfordulhatnak és ml az oka ezeknek a jelenségeknek. Mindjárt meg kell állapítani, hogy az üzemben a terme­lésért elsősorban és közvetlenül minden esetben a vállalat­­vezetőt terheli a felelősség éa ha bérosalésok vannak, aok a selejt, emelkedik az önköltség, az mindég a válla­latvezető lelkiismeretlen, rossz munkájának az eredménye. Természetesen a vállalatvezető egyedül a fegylmet meg­szilárdítani nem tudja, ebben a munkában a politikai segítséget a pártszervezet kell, ho®i nyújtsa. Pártszer­vezeteink és párttitkáraink ha felvetjük ezeket a kérdó- I aeket szívesen hivatkoznak arra, hogy sok a feladat, április 4-re előkészítése, május 1. felvonulás megszer­vezése, vezetőségek újra választása stb, és nem tudnak eleget a termelés ellenőrzésével foglalkozni. Azonban elfelejtkeznek arról, hogy nekünk fel kell használni pl. a május 1-ének a megünneplését a termelésben mutat­ta7 kozó hibák kiküszöbölésére tett felajánlások megszerve­, zésére. Vagy az alapszervi vezetőségek választási tag­' gyűléseket arra, hogy a dolgozók egészséges bírálatot mondjanak pl. a bérosalók felett és ők maguk önkriti­kával szüntessék meg az ezen a területen mutatkozó laza­ságokat. Tehát ezek a feladatok nem hogy háttéribe szorí­tanák a termelékenység emelésére irányul0 munlcát, hanem épen elenkezőleg, osak úgy tudjuk eredményesen megolda­ni, ha összekapcsoljuk ezeket a dolgozók mozgositásá­­•* val a termelés hiányosságainak a megszüntetésére. De felelősek a bérosalásokórt a szakszervezetek is, akik helytelen módon értelmezték és szervezték ezekben az üzemekben a verseny mozgalmat, általánossá feban beszéltek osak arról, hogy tegyenek a dolgozók versenyfelajánlé­­sokat, különösen az átlag teljesítmény százalék emelésé­re, de nem dolgoztatták ki a műszaki vezetőkkel az üzem tóv szűk keresztmetszeteit, a selejt százalék állását az üzemben, műhelyekben, vagy az egyes dolgozókra vonat­kozólag és nem ennek a ősökként ősére hívták fel az üzem dolgozóinak a figyelmét. És végül hibásak a norma irodák vezetői, akik engedtek a nyomásnak és fellazították a normákat. De a bőr csalásoknak az oka nemosak a normák fellazítása, volt hanem lehetővé tette ezeket a helytelen Mérelszámolási rendszer ls1 A ml bér elszámolási rendszerünk nem tartott lépést azzal a hatalmas fejlődéssel, amelyet népgazdaságunk a fel­­szabadulás óta megtett és nem tartott lépés t a verseny­mozgalom és a sztahénov mozgalom egyre hatalmasabb méretű kibontakozásával sem. Sok esetben a mai bérel­számolási rendszer a termelésnek nem emelőjévé, hanem gátjává válik. Rákosi elvtárs mutatott rá elsősorban) augusztus 31-én a Nagybudapesti Pártválasztmány előtt mondott beszédében arra, hogy olyan bérezési rendszert kell kidolgozni, amely világos, érthető és könnyen át­tekinthető és amelyet a dolgozók munka közben is állandó* an ellenőrizni tudnak. Továbbá, amely különbséget tesz a nagy szaktudást igénylő munkaidős az egyszerű munkák között. Tehát a minőségi munkát jobban díjazza. Rámutatott Rákosi elvtárs milyen komoly fékező hatása van a bérezésünkben az u.n. piafonnák ée a csoportos normáknak is, ■tó7 ' A ______________________,__í / ' • 9

Next

/
Thumbnails
Contents