Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1949-10-17 / titkári
» r Vig. aznunlt kell arra, hogy ezek a beszámolók ne^lc Politikai tartalmúak legyenek, vagy necsak száraz adatokat ism^t^SSanVk, a dolgozókkal. Egy-egy üzem az 5 eves tervvel kapceolaj^titoltoteeladatot kell, hogy kidolgozzon, dexii.;#K±EntJÍBi± a tagság e rTKJ?J^»^inyi, a dolgozókkal átbeszélni értelmetlen és lehetetlen volna. Igrt»«^ 3, esetleg 4 tervjelentést kell a dolgozók elé vinniük a vállalatvezetőknek. Ezek a termelékenység, az önköltség 63 a beruházási terv jelentés. Ezeknek a megtárgyalásán felül nem art az áruelosztásssal foglalkozó Üelentesnek a dolgozók felé vitele is. É3 a beruházási, önköltség és egyéb tervjelentésekben feltétlenül ismertessék a vállalatvezetők azt is, hogy mit kap maga a dolgosé a terv végrehajtása során. A 3 tervjelentés elgondolásait a tervértekezletek előtt 2-3 nappal röpgyüléselcen kell ismertetni a dolgozókkal, hogy hozzá tudjanak | szólni, javaslatokat tudjanak tenni, feltétlenül szükséges hozzászólásokat előkészíteni* amelyekben helyi konkrétumokmlegyenek és elsősorban rendkivül nagy súlyt kell helyezni arra, hogy úgy a tervértekezletek, mint a mühelybisotzsagi választások alkaimaval tömegegs egyéni verseny vállaló jelentkezzen. ügy a tervértekezleteken, mint a mühelybizottsági választásoknál az alap3zerv titkárának , ili. a mühelytitkárnak hozzá kell szól- ra. te ni. Szerepelniük #ell a hozzászólásban Rákosi elvtárs beszédének döntő rt szempontjainak is. Szemelotz kell tartanunk azt a körülményt, hogy a tervértekezéetek célja az, hogy a dolgozókkal közösen vitassuk meg közös munkánkat a tervet. El kell érnünk azt, hogy a dolzoók közül tömegesen és bátran szólaljanak fel a tervértekezleteken, hogy biráljálc» meg a vezetők munkáját, modnjak el észrevételeiket a tervvel kapcso atban és járuljanak hozzá javaslataikkal a terv sikeréhez. Beszélnünk kell és tudatosítanunk kell azt, hogy uj alkotmányunk, a Magyar Népköztársaság alkotmánya, amely lerögzítette a munkásosztály hat; Imát hazánkban módot nyújt arra, hogy a dolgozók beleszóljanak a tervbe, mint az államhatalom birtokosai. És hogy az alkotmány lehetőséget ad arra, hogy az államhatalom erősödésének kérdésébe, a dolgozó magyar nép éLetszinvonalának emelésének kérdésébe, az 5 éves terv kidolgozásába beleszóljanalc.Sőt nemcsak módot és lehetőséget ad az alkotmány erre, hanem egyenesen kötelessége minden dolgozónak:, hogy ^ minden tudásával járuljon hozzá a nagy, közös vél megvalósításához, az üzemi terv minél tökéletesfehh kidolgozásához. így a közös munkával, rt a dolgozók javaslataival kiegészített 5 éves terv fogja betölteni valóban országépitö feladatat. Külön kívánok foglalkozni a mühálybizottsagi választások kérdésével. Mühelybizottsági választásokat a loo főnél több munkavállalót foglalkoztató üzemekben kell választani. A választás titkos szavazással történik. Azt mondottam beszámolóm 3orán, hogy a szakszervezetek megrősitésére van szükség. A Nagybudapesti Pártvále3Ztmány foglalkozott a szakszervezetek kérdésével és IC váca István elvtárs, a Nagy budapesti Pártbizottság titkára állapitotta^meg, hogy a szakszervezetek nem hajtották végre a terheléssel kapcsolatos feladatokat. A szakszervezeti munka, megjavítás ár ebehát alapos szükség van és erre keli erőteljes irányt vennünk. Nem kétséges, hogy az állami érdekek mellett a dolgozók érdekeit kell védeni a szakszervezeteknek. Mindenekelőtt pedig a termelés kérdései felé kell foiúulniok'szakszervezeteinknek, biztosítaniuk kell a 3 évesterv részleteiben való idő előtt befejezését, mozgósítania kell a tömegeket. Más utón i3 szolgáltuk ezt a célt, a szakszervezetek megerősítésének célját. így ezt szolgálta az ipari szakszervezetekre való áttéiés, ahol azáltal, hogy a szakszervezetralapszerveit a termelés színhelyére tettük át, közelebb vittük a szakszervezeteket a termeléshez, j_ _________^ |-10 - r
