Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.176.a/6)
1949-10-17 / titkári
* :so'i TI * (j közelebb vittük a dolgozókhoz, amivel könnyebbé vált a dol^zók Iminél szélesebb tömegeinek mozgósítása is. /ís'o\ IJagy üzemeinkben az a tapasztalat, hogy üz^jrfi Xútogt csigáink megfelelő szervezet hiányában nem tudták feladataikat u^s3fe^;.:lteni, ahogy; n azt kellett volna. Ed ig is voltak nem áfiBiastott, Íz ÜB által kijelölt ideiglenes mühelybizottsugok, ez azonban azt jeHmtette, hogy ezek az ideiglenes kijelölés alapján működő mühelybizot éságok nem rendelkeztek kellő tekintéllyel és igy nem is tudtak megfelelni hivatásuknak. Be ezen túl a leniniz*us is erőteljesen előtérbe állítja a minél szélesebb körű partdemokráciát. Mindezekből következik, hogy választott mühelybizot súgok nélkül a szakszervezetek nem tudják érvényesíteni intencióikat,miután a nagy üzemekben az Ü.B.-ék képtelenek egyedül jól ellátni munkájukat. A szakszervezeti mühelybizottság megválasztása lehetővé fogja tenni I a műhely háromszög működését is, egyben pedig a dolgozók fokozottabb aktivizálását. Alapvető politikai szempontok a választással kapcsolatban : vigyázni kell arra, nehogy csak szervezési feladatnak tekintsük a mühelybízottsági választások kordósét, hanem össze kell kötni megfelelő rt politikai tartalommal és elsősorban a 3 évos terv befejezésének prob-Y lémaival. Ki kell hangsúlyozni, hogy a mühelybizottsugok legfontosabb [ feladata a “ag,-Budapesti párt választmány határozatainak végrehajtása, a munkafegyeiem megtér Hitősé, az egyéni felelősség elvének érvényesítése és döntő kérdésként az egyéni munkaverseny kiszélesítése. De feladata fokozott mértékben biztosítani a műszaki értelmiség és a munkássá jó együttműködését is. . Ki kell majd hangsúlyozni az értekezletek során a dolgozók szoc.juttatásait mühelyviszonylatban és konkrét példákkal.Rá kell mutatni, hogy ezzel a mühelybizot sági választással közelebb kerül a szakszervezet a dolgozókhoz, és össze kell kötni ezeket az értekezleteket széleoköM szakszervezeti tagszerző munkával és ami eléggé, elburjánzott. az utolsó időkben a szakszervezeti tagdíjfizetésének kérdésével is. Egészen természetesen, hogg mint mind n akciót, igy ezt a munkát is össze kell leütni erőteljesen a özovjetuniő népszerűsítésével. A szervezési feladatokról : A mühelybizottsági választások lebonyoli' ' tása szakszervezeti feladat, amelynek végrehajtásánál a nagy üzemek rt külön közvetlen segítséget kapnak a szakszervezeti központtól. Általában, mint mondottam loo munkavállalónál több munkavállalót foglalkoztatott üzemben lesz mühelybizottsági választás, azonban lehet loo munkátólIáiénál kisebb üzemben is mühelybizottságot választani, de ilyen esetben kérni kell a szakszervezeti központ jóváhagyását. Több szsákmányban dolgozó üzemek szakmánként választanak mühelybizottságokai. A mühelybizottsugok létszána Y: loo munkavállalóig 5, loo-tól 2oo munkavállalóig 7 és 2oo-3oo-ig 9, azon felül pedig 11 tagú műhelybizotiságot kell választani, valamint ugyanannyi póttagot. Valemmyni műhelyben 5 tagunelőkészitő bizottságokat kell választani, amelyekben a mühelypartszervezet is rendelkezzen képviseletben. Ez az előkészítő bizottság állítsa össze mindenütt a szakszervezeti tagságot és tesz javaslatot jelölőbizottság tagjaira nézőan, valamint ezek készítik elő a mühelybizottság választó közgyűléseket. Minden lo szakszervezeti tag után 1 jelölő bizottsági tagot választunkk. Ezzel a Pártdemokracia erős kiszélesítését fogjuk elérni. A jelölőbizottság terjeszti majd be a mühelybizottság választó gyűlésnek a mühelybizottság tagjaira vonatkozó jabalstaöt• A jelölő bizottság ülését annak tudatosítására kell felhasználnunk, hogy a termelésben legjobban dolgozók érdemlik meg azt a megtiszteltetést, hogy a műhely - bizottságok tagjaivá válasszák őket. , •
