Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.176.a/3)

1955-03-03

; *

'• Ili jrBftft.Ó gj-yjj

Nekem is az a véleményem, hogy nem a szakosított titkári amire ' az elvtársak gondolnak, hanem inkább ipariági titkári. Nagyon helyesen veti fel Nagy elvtárs, hogy a jegyzőkönyveket nem tanulmányozzuk át, nem térünk rá vissza. Osztályértekezleten beszéltünk arrél, hogy a jegyzőkönyvek vezetésére meg kellene tanítani azokat az elvtársakat, akik szokták vezetni. Ténylegesen nem kérjük számon a titkár elvtársaktól, hogy miért nem küldik be a jegyzőkönyvet. Havonta 8-lo üzem az amely beküldi a másik része nem küldi be a jegyzőkönyveket. Meg kellene értetni a pártszervezetekkel, hogy milyen jelentős tájékozta- i tás a jegyzőkönyv.

. Az& elmondtuk a beszélgetés folyamán, hogy minimális a mi tájékoztatásunk és nem elég kielégitő. Az osztályértekezleten ahogy tájékozva vagyunk az is kevés. Konkrét feladatokat kapunk, de kötöttek a feladatok.

Javaslom kéthetenként lenne osztályértekezlet és 1-1 elvtárs számolna be az ő munkájáról és azt vitatnánk meg, hogy hogyan hajtott végre 1-1 feladatot. Közvetlen feladatokat meg lehetne aaxxi adni menetközben is. Azzal egyetértek, hogy időnként bőí vitve tájékoztatást kapjunk akár nemzetközi kérdéserkől, akár

menetközben felmerülő problémákról. Nagyon hiányoltam az egyéni beszélgetést. Az osztályvezetők hívják be időnként az elvtársakat és beszélgessenek el a munkáról. Az osztályvezető jöjjön ki velünk 1-1 feladat elvégzésénél, hogy tanácsot adjon, véleményt mondjon, hogy munkánkban mi a jó, mi a rossz.

Ha nem is megyünk ki együtt, de mondja el, hogy mit tapasztalt.

Az üzemek instruálása nem megfelelő, nem alapos és tényleg a posták szerpet töljük be. Például az oktatás ellenőrzését megkap juk délelőtt, sokszori azt sem tudjuk, hogy milyen anyagot tárgyalnak. Ugyan igy van a taggyűlés ellenőrzésével. Szeréntem ■ helyes lenne, ha legalább 1 nappal előbb mennénk ki és tisztán látnánk, hogy az az alapszerv hogy dolgozik. A jelentés kitér arra is, hogy az instruáló munka közben nem folyik a káderek nevelése. Ez adódik abból is, -hogy csak a titkárral foglalkozunk. Az utóbbi időben jöttem rá, hogy nekünk a PTO-ról a "-v szervezőtitkárokkal kellene foglalkozni. Hiba, hogy mi sem

tájékoztatjuk az osztályokat arról, hogy milyen problémáink vannak és igy sokszor a VB sem látja egész világosan, hogy mi van a munka területén. Nekem az az érzésem, hogy nera eléggé becsülik meg az instruktor! munkát, VB-n belül sem és üzemek sem.* Elsősorban nekünk kellene kiharcolni, hogy jobban megbecsüljék a munkánkat, másik, hogy többször kellene foglalkozni velünk, többször bírálni, számonkérni. Nagyobb üzemek kevésbbé becsülnek meg, mint a kisebb üzemek. Az egységes instruktori hálózatot nem látom világosan. Véleményem szerint a tagnyilvántartás, áx kádernyilvántartás ha Össze lenne vonva, helyes lenne, igy Harímann elvtársnőhöz kerülne a kádernyilvántartás.

Pftfövflq g],ytárs:

A jelentés lényegében a szervezeti kérdéseket taglalja és a javaslatok is abba csúcsosodnak ki, hogy szervezetileg kell megoldani az instruktori hálózat kérdését. Ha ilyen melyen megnéznénk a kérdést, a javaslatok UEgxxaa nem megfelelőek, hogy ezt a munkát biztosítsuk. Az instruálás médazere döntő kérdés. Az egyik hiba ott van, hogy nem ismerik eléggé az Instruktorok a területet, tehát azt a módszert, hogy mielőtt kimennek valahová instruálni, előzőleg afct a területet nézzék meg.

I it ,J

7 " ' ' ' "

u fe. " - 12 -