Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.176.a/3)
1951-03-10
- 3 -« • a milliárd helyett legalább 37 milliárd forintot kell beruházni. Kerületünk üzemeinek, melyek főleg könnyüip rhoz tartoznak 195o-es terv előirányzathoz viszonyitva 1951-ben 28.8 $-al kell emelniük a termelést. Ez az előirányzat még a kongresszusi határozat előtti előirányzat és üzemeink a módosult megemelt tervvel csak a második negyedbe fognak dolgozni. De ha megnézzük a kongresszusi verseny eredményeit a zt látjuk, hogy pártunk nagyon jól tudta értékelni az üzemekben levő rejtett tartalékokat. Egy pár jellemző példát ismertetek erre vonatkozóan az elvtársakkal: Pl. a Cérnagyár 1 millió 521 ezer forintos kongresszusi felajánlását 2 millió 94 ezer forint értékben 139 $-ra teljesítette. A mennyiségi tervét pedig lo7 $-ra teljesítette. A Chinoin gyár lo6 $-os tervteljesités mellett többtermeléssel és an. agtakarékosággal 2 millió 678 ezer I forint tulteljesitést ért el. Vagy a Landler járműjavító 51.ooo forintos anyagmegtakaritást vállalt, amit 1 millió 652 ezer forintra teljesített és az összes vállalásukat 12o $-os tervteljesités mellett 4 millió 344 ezer forintra teljesítették. De sorolhatnánk végig üzemeink kevés kivétellel a februári feszitett tervüket, melytől annyira félt némelyik vállalatvezetőnk, párttitkárunk, mind túlteljesítették. k Mik tették lehetővé ezeknek az eredményeknek az elérését? üz, hogy fa a szocialista munkaverseny soha nem látott méretekben fejlődött ki. • Dolgozóink öntudata nagymértékben megnövekedett, megértették, hogy a termelés területe az, ahol a legjobban.tudnak harcolni a szocialista jövő kiépítéséért és a békéért, és olyan nagy számban tettek a kongresszustiszteletére felajánlást, amire még nem volt példa. Kerületünkben a dolgozók $1.5 $-a vett részt a kongresszusi versenyben, ahol megmutatkozott a kommunista példamutatás is, mert ezen belül a párttagságunk 86.7 $-a kapcsolódott be a kongresszusi versenybe* Ezek a számok nem a ténylegesen dolgozók számát mutatják, hanem az üzemekben nyilvántartott dolgozókhoz vannak viszonyitva, tehát ha a ténylegesen dolgozók számát vennénk, akkor kb. még lo $-al lenne magasabb. A kongresszusi verseny értékét emeli az a tény, hogy a dolgozóink nagy többsége most már nem kizárólag a norma százalékra tette meg felajánlását, hanem konkrét meghatározott vállalást■tett, ami ki is értékelhető tervének túlteljesítésére, minőség javitásra, ön- 0 költség csökkentésre. Mint pl. a Duna cipőgyárban Zagyva Imre nevű dolgozó a 3o2-es kör átvarrója tervtulteljesitésre tett felajánlást, amelyben vállalta, hogy február 24-re eléri junius 1-e tervét, és ma junius 28-i tervét teljesiti. Vagy az Újpesti Cipőgyárban, ahol a dolgozók 9o $-a tervüknek túlteljesítésére tett felajánlást, aminek eredmény képpen februári felemelt tervüket 3.957 párral túlteljesítették, redménye még a kongresszusi mankaversenynek, hogy a textil üzemekben a dolgozók jelentős száma áttért a többgépes rendszerre. Pl. a HPBben Bagi Zsuzsánna 12 gébről 16 gép kezelésére tért át és 174 $-os teljesitményt ért el ezen keresztül. Hiányossága ennek az, hogy eddig még csak a. textil iparban mutatkozik meg a többgépes rendszerre való áttérés és olyan döntő iparágban, mint a vasipar még nem nagyon van ilyen kezdeményezés. Arra kell venni az irányt, hogy tovább kell fejleszteni nemcskk a textiliparban, hanem a lehetőségekhez képest a többi iparágakban is rá kell térni a gjöbbgépes rendszerre. A kongresszusi verseny jellemzője volt még, hogy dolgozóink nagy lelkesedéssel vették ki részüket a munkából, ami bizonyitja a lenini-sztálini tanitás igazságát, hogy a szocialista munkaverseny a dolgozók öntudatát is nagymértékben növeli. $ * I . ■_________________________________________________________________________ - -ró. —I........ - -.ró - - --. . . . ' 7 '* > f ’ ró" < vi ii M—wmfi
