Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/3)
1950-04-20
te Az első intőkonferencián amikor kidetfült, hogy a munkásgyermekek hanyatlottak belátva azt, hogy ezen másként nem tudunk segíteni nz egész tantestületen önkéntes felajánlással minden órával tovább tanít és a .gyenge munkásszármazósu tanulókat külön korrepetálják: erről a kezdeményezésről senki nem érdeklődött. Nera történt semmiféle intézkedés annak az irányában, hogy észrevették volna azokat az erőfeszítéseket amiket a lemorzsolódás elten folytattunk, sokszor előfordult az, hogy a szülői munkaközösséget sikerült o’yanmódon megszervezni, hogy sok esetben aktívan közreműködtek; pénzsegélyezássel, kifizették a hátralévő tandijakat egyes múnkásszámazesu tanulóknak. Vannak egyes esetek, akik közül igen sok k van aki rászorul karitatív megsegélyezósre is. Előfordult, hogy ruhasególlyel segítettek a rászorulók megsegítésén. A lemorssolódásom országos viszonylatban is lehető legjobb. Ezt a főigazgatóságon ismerték el. x A VKM.rendelkezése ellonsre intézkedtem abban, hogy a rs mr gszüntetett politikai gazdaságtan helyére beállítottam megfelelő órákat. Ezt a második félévben a Főigazgatóság sürgős intézkedésére hagytam abba. Általában meg kell öllapitanom azt, hot<3f sem a nagy kö'zönség, sem a pártbizottság ninosen tisztában azzál, hofey milyen harcot kell folytatnunk az iskolában. Ez természetesen nem olyan harc, ami sokszor kiszokott kerülni a nyilvánosság elé, ez mindennapos komoly munkát és harcot igényel, hogy a kispolgári befolyás, a klerikális reakció elen mindennap újra és újra megvívjuk harcainkat. Ebbe feltétlenül szükségünk van arra is, hogy képezzük saját magunkat. De hogyan áll ez a kérdés is? Í5te gin dúlt a Bolsevik párt története fanfolyama, aminek 2 konferenciáján rósztvettem, a 3-ik konferencián megjelenni nem tudtam. A továbbiakban semmiféle értesítést ^ nem kaptam. - jk Nyilvánval0 az, hogy itt is természetesen a peda^gurokat egy kissé elhanyagolták. Természetesen részüf^^lV 1. történtek hibák,, azonban én mindég azon az /Íven va* . gyök, hogy az ellenség a réseket igyekszik kihas#öá;End. fi a mi munkánkban nem szabad részt hagyni, Amikor azt mondjuk, hogy az ellenség munkáját figyeljük akkor a saját munkánkat is meg kell nézni. Nem szabad sehol olyan felületet adni, amibe az megtud kapaszkodni. [ • ’ Javaslat: 1./ A pártbizottságnak legyén egy állandó olyan tagja, mint a múltban is volt, aki az iskolákkal külön foglalkozik a problémákkal. Külön legyen az általános iskoláknak ós középiskolák számára. Ez a megbizott elvtárs a Legközvetlenebb kapcsolatot tartsa fenn az iako.lókkní és látogassa az kát és győződjön meg arról a munkáról, ami az iskolákba folyik. •3 ' ■ ■■■■ | H i . " ' " ___________________ i£; I ;- 13 - |
