Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi (1950-ig Budafoki, Budatétényi, Nagytétényi) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.161.a/3)
1951-05-12
^ \ \ _______ r i XXII* kér.Pártbizottság káder-osztályának kivizsgálásával kapcsolatos észrevételek és javaslataok, ! \ íí vizsgálatot egy háromtagú repülő bizottság végezte, Tagjai: Szőke Lajos P.B .titkár, Róth károly, Iáusna József választmányi tagok. Vizsgálat alkalmával a Zománcgyár, a 7ó|2. az.üzem, a Nagytétényi Gummigyár, Methallóchemia, Hárosi Falemez, ICartonlemez és a Gyufagyár üzemi alapszer— ve káder-munkáját nézte meg, majd magának a káder-osztálynak a munkáját,s az alábbiakat állapította meg. kétségkívül, hogy a mi kerület link káder-munkájában ia javulás és fejlődés tapasztalható, hiszen ha megnézzük azt, hogy az 195o.-és 51-es évben a Icáder-osztá y a Budapesti Pártbizottság felé a határidő pontos betartásával a javaslatok megtételét mindig teljesíteni tudta, amely özámszerint: BPB. félé különböző funkciókba 12 elvtárs, honvédséghez 52 fő, iskolára 129 fő,tanácshoz 18 fő, ipari funkcióba 2 fő, mezőgazdasági funkcióba 2 fő, tomegszervef\ zetek felé 12 fő, Összesen 227 fő.~ Azonban megállapítható, hogy minden fejlődés mellett a kerületi kádermunka egyáltalában nem kielégítő és most itt nem is az a cél, hogy az elért eredményeket tüntessük fel részletesen, hanem a hiányosságokat fedjük fel,-Az e. gyik hiányosság a kampányszerűség, amely még nernt iránt el a kádermunkánkból. Ez az oka annak, is, hogy csak igen nenohezen tudjuk kielégíteni a káderig ónyekot , ami éppen most tapasztalható a mezőgazdaság szocialista ót szervezésével kapcsolatosan vidékre küldendő elvtársak javaslatait illetően. Az elmúlt kampányok sorén, normarendezés, békekölcsön, tanácsválasztásnál fokozottabb mértékben foglalkoztunk- a felszínre jött uj káderekkel, de utána már rendszertelenül* A káder-munkát nem kötöttük össze a mindennapi feladatokkal és igy nem csoda, ha a kapkodás, máról-holnapra való élés jellemezte a kád e r-m unkán kát .Ahogy a Budapesti pártszervezek káder-munkájánál megállapítható volt az é~ berség hiánya;, az osztályellenség elleni következetes harc, úgy ez nálunk is tapasztalható, amikor ellenséges elemek kerültek be éppen a felelőtlen kiválasztás miatt. Pl. a Tanács apparátusából nem rég kellett eltávolítani két kulákot. Vagy pl. az iskola javaslatoknál, amikor az alapsservezetek volt feketézőiket javasoltak pártiskolára. 'De maga az a tény, hogy a tag 03 tagjelölt felvételnél még mindig igen sok amit a P.B-nak vissza kell utasítani, mert olyan elemeket is javasolnak a Pártba felvételre, akik gyökértelen, kispolgári elemek és nem a Pártba valók.Be a pártszervezetek apparátusában is pl, alapszervi titkárok között is van olyan, akit már régen le kellett volna váltani.Nemrég az V.körzetben választottak titkárt, egy kispolgári beáll'tottságu elvtársnőt, akinek a beállításáról a káder-osztály nem is tudott. Ez a néhány példa is azt mutat ja,hogy az éberség terén van/ elég tennivalónk, ha még hozzávesszük azt is,hogy pl." a 7o42 az, üzemben a jobboldali szociáldemokraták elleni harcot is elég liberálisan kezeltük. Az 1950-es tavaszi vezetés égválasztás óta eltelt idő fluktuációját nézzük meg, akkor megállapíthatjuk, hogy es elég nagy volt, mert 22 alapsservesetben több mint 40 vezetőségi tagot kellett leváltani, ahol nem egy esetben a rossz kiválasztás, klerikális befolyás, politikai megbízhatatlanság rállt fenn.Ha megnézzük azt, hogy alapszervezeteink jelenleg hogy állanak, akkor megállapi thajt uk, hogy négy titkár és 8 vezetőségi tag leváltására van szükség./ l- • / • _
