Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi (1950-ig Budafoki, Budatétényi, Nagytétényi) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.161.a/2)
1954-07-13
/\ n _ 3 „ /«' \ I , / iprró \ ! Szén elvtára:/#/ az eddigi hozzászólások behatóan rámutatot..ások gazdasági részére, de nem foglalkoznak a politikai részével, Meglátásom, hogy az a döntő hiba, arait Beke elvtárs is elmondott, hogy a pártszervezetek és a szakszervezetek nem végeznek kellő politikai munkát az újítási mozgalom terén. Ennek oka egyrészt az is, hogy az újítási megbízottak hetenként cserélődnek. Politikai felvilágosító munkát kell végezni és akkor biztos, hogy emelkedni fog az újítások száma. Helyes lenne, ha az elvtársak. hozzászólásukban elmondanák, hogy az üzemükben hogyan segíti a párt szervezet és a szakszervezet ezt a munkát , hogyan segíti elő az újítások emelkedését. > Molnár elvtárs: Egyetértek Szén elvtárssal abban, hogy politikailag kell megnézni az újítási munkát. A pártszervezetek munkájában az a helytelen, hogy agitativ szempontból nincs megmagyarázva az újítási megbízott munkája és az ujitóké. Nem eléggé politizáltunk ezen a térén, s ezért sok nézeteltérés és felieb ezé s is volt. Bár a rendelet kimondja, hogy ha az ujitás meghaladja/ te aa ujitó munkakörét, akkor azt újításnak szárait, viszont itt az a hiba, hogy nem alkalmazzák mindig, a rendelet nem gyakorlati teljesen. Nem értek egyet azzal, hogy az ötletnapokat felújítsák, mert sokszor'olyan ötletekért fizettek ki dijakat, mint pl. a kerítésből kiáll egy szög, azt le kell verni, mert kiszakítja a dolgozók ruháját„ a ezért 5o Ft-ot kapott az illető csak azért, hogy felhasználja az üzem az évi 2oo.ezer Ft .-ot, melyet a minisztériumtól kapott erre a célra. Egyetértek azokkal az elvtársakkal akik javasolták az üzemek közti tapasztalatcserét, ez azért ia helyes, mert egy kívülálló előbb észreveszi a másik üzemben a hibát, mint aki ott dolgozik. Róth elvtárs/H/: Beke elvtárs beszámolójában megemlítette, hogy kerü. létünkben 5.2oo ujitás volt 1953.-ban, s ebből 2.5oo újítást fogadtak el, melyre l,3oo.ooo Ft-ot fizettek ki díjazás cimén. Ez azt mutatja, hogy főbbet fizettek ki, mint az újítások értéke a valóságban. Ez is azt bizonyítja, hogy az újítások nem megfelelően kalkulálják, nem kezelik rendesen. Nekem is vsn sok újításom, de ennek sehol nyoma nincs. Hiba van az ujitasok bevezetésénél is, itt a béralap a legdöntőbb, mert nincs bér, nincs anyag az újítások bevezetésére .Igen nagy hiba az, hogy nem hajlandó senki egy nagyobb újítást végrehajtani. El kellene rendelni, hogy a vasipari üzemek vagy rendezzenek be olyan üzemet, ahol az újításokat végi'ehajtsák, mert az ujitók megunkáj a várakozást, Vagy rendezzenek be egy másik üzemet erre.. Felvetette Heichl elvtárs, hogy vannak egész jó és egész rossz üzemek. Szerintem nemcsak az dönti el, hogy melyik ezen a tér a jobb vagy rosszabb üzem, hogy ahány újítása van, hanem, mennyi van ebből bevezetve. Nálunk is llo ujitás van lemaradva amit nem tudtunk eddig még megvalósítani. Javasolom az elvtársaknak, hogy: vizsgáljuk meg alaposabban az újítási mozgalmat. Nézzék meg a párt szervezetek a vállal átvezet, őséggel és az újítási felelőssel ezt a kérdést és értékeljék lei ezt a mozgalmat • ! ./. | UL ____________________________________________________________________________
