Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.160.a/3)
1955-06-03
r . ~if * Nem látják azt, hogy a t ermeRékenység fokozását csakis a normák rendezésen keresztül tudjuk biztosítani, ami pedig az életszínvonal emelkedésének elengedhetetien feltétele. , ugyancsak azt sem látják, hogy a laza normák milyen visszásságot és bérfeszültséget okoztak egyes üzemekben amit fel kell számolni, általában volt olyan tapasztalatunk, hogy az aktiva vagy taggyűléseken felvetették a dolgozók, hogy legdöntőbb feltétel a norraarendezésnél a műszaki feltételek biztosítása, ami segíteni fogja a keresetben veálló differencia megszüntetését. Ugyan akkor példákkal támasztották alá, hogy mennyire akadályozta a munka jukat a nem megfelelő műszaki előkészítés, vagy különböző szerszámok nem kellő mértékben és minőségben való biztosi tása. Pld. a Gyújtógyertyában ahol 12 hozzászólás volt, kérték a dolgozók a műszakiakat a jobb műszaki feltételek biztosítására, mert elmdonották, hogy ennek hiányában napon ta gyakran 2- 3 órát állni kell a gépnek és nem tudnak termelni. Ugyancsak a Sor.Vasöntőben is foglalkoztak ezzel a kérdéssel rámutattak, hogy a szerszámhiány miatt milyen ^ X zavarok vannak az üzemben és a dolgozók egymástól lopkodják el a szerszámokat, mert vagy nincs megfelelő mennyiségben szerszám, a rendelkező síikre bocsájtva, vagy azok olyan mi nőségüek, hogy nem tudnak vele dolgozni. Az hogy nem meg felelő a kommunisták hozzáállása az részben abból is adódik, hogy a jelen pillanatban nem ismerik meg a részleteredmény két. Ismertették ugyan, hogy az üzemre, sőt egyes Üzemrészekre hány százalék csökkentés lesz megadva, sőt de eddig amíg a saját személyükre nem tudják, várakozó álláspontot foglalnak el, a dolgo ;ók és majd csak ezután mondják el a véleményüket. Az 25-e után fog megtörténni, ak kor fogják az üzemekben kifüggeszteni, hogyan változtatták meg az eddigi normaidőket. A Dugattyugyürügyárban ma lesz egy értekezlet, ahol ismertetni fogják már a részletes eredményket is és itt már sokkal jobban tudnak majd a dolgozók állástfoglalni. Annak ellenére, hogy az értekez leten"a doi-ozóknál passzivitás tapasztalható, maguk között igen élénken foglalkoztatja ez a kérdés a dolgozókat es meg kell állapítani, hogy ukyebkor legnagyobbrészt nem_helyeslik a normarendezést és úgy vetik fel, hogy ml megint csökkentjük az időt, kevesébb lesz a pénz, de az arai: val tozatlanok maradnak. Azonban értekezleteken ennek kevésbé adnak hangot. Általában az értekezleteinken az elvüaisaA előadásukban jól foglalkoztak ezekkel a kérdésekkelo, jó példákat hoztak fel hogy milyen aránytalanságok voltak egyes dolgozóknál és ezen keresztül cizonyit,jak a norma_ rendezés szükségessétét. Van egy másik probléma is, kerti létünkben is van olyan vasipari üzem, ahol magasak a keresetek, alacsony a norma és mégsem lesz normaredezes. mz t>dl. a Játékár úgy árnál áll f ennt, ami helyiipari vallalat és itt a dolgozók elég könnyen érnek el magas keresetet. Ez helytelen, mert munkaerővándorlást idézhet elő, ae ugyan akkor rossz hatástválthat ki, hogy a helyiipari vállalatomnál ilyen lazaságok mutatkoznak az ullami vállalatok rovására. Knerczer elvtárs: Amikor a munkát érvünkben a kommunista helytállást vizs-Knerczer fmtétlenül ettől a szemponttól is figyelembe kell venni a kommunistáink helytállását, ugyan akkoi a munkatérben foglalkozni kellene azzal, hogy ne i el ejt nézzünk meg a normarendezés után ellenőrizni a termelékenység alakulását. Meg kell vizsgálnunk, hogy a normarendezés SltSr? e a halast, amit legjobban az egy főre eső átlagon keresztül tudunk lemérni. Ezt a kérdést kellene figyelembe venni és határozatba hozni. /O ■ „p— s— — ................................... — n ———-——~ ........; -Z-X-i. ----------... . ■ _______ .___* ■ - --_____-_____—____ - mi_________-_____________ - ----— - ~ — . . . - _ — » ~ ^ 'lg— ^ ^
