XXXV.15.c.1957 / 79. Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet MSZMP Bizottsága. 1957.06.20. Forradami eseményekről feljegyzés, taggyűlési jegyzőkönyv
Nagy Gábor, Dr. Tóth Béla és Makk Károly elvtársak által felvetett, s a munkástanács működésével kapcsolatos kérdéshez is szól néhány^szót. Elmondja, hogy úgy az id., mint a végleges munkástanácshoz nemcsak az ismert polgári és egyéb elemek képviselték, illetve oda nemcsak véletlenük kerültek be becsületes munkások, vagy párthoz hü emberek. Hisz ismeretes, hogy - 'bár e szervek választásakor még a pártszervezet nem működött - de a párthoz közel álló erők már akkor megpróbáltak összefogni és saját jelöltjeiket azért beválasztani e tanácsokba, hogy az atrocitások minél kisebbek legyenek, s hogy a hangadókkal szemben némi eredményt tudjanak el- .'-.S érni. .Tudomása szerint ez egyáltalán nem sorolható a hibák közé ésmég csak nem is nevezhető megalkuvásnak, higz a Földművelésügyi Minisztériumba is küldtek be az u.n. forradalmi bizottságba elvtársakat azzal a céllal, hogy a felforgató elemek tevékenységét igyekezzék mérsékelni és mielőbb helyes irányba tereljék a minisztérium egész apparátusának mükösé- sét. ügy érzi, hogy ez a törekvésük nem is volt teljesen eredmény télén. Ami a Dr. Tóth Béla elvtárssal kapcsolatos fegyelmit illeti £ az alábbiakat kivánja előadni. Az igazgató elvtárs beismerte, hogy pl. nem minden elbocsájtott mellett állt ki teljes súlyával. Meg kell azonban mondani, hogy 4-5 elbocsáj- tásra javasolt mellett feltétlenül kiállt, űrre az ott részt- vett küldöttek, köztük Makk elvtárs is és ő is határozottan í emlékszik.^Hogy ezen kiállásuk az akkori hangulatban nem bi- , zonyult elégnek azt csak az tudja helyesen megítélni, aki ismeri az akkori hangulatot, úgy országosan, mint intézeten belül. Az akkor elért részleges eredmények végsőfokon az előbb említett 4-5 személynek visszavételét eredményezték, A ma még vissza nem vett személyekkel kapcsolatban pedig az intézet MSZMP. Intéző Bizottságának is az az állásfoglalása, hogy azok visszvétele az intézetet sem politikailag, sem gazdasá-" gilag nem erősítené. /Kitér Tóth Sándor, Szebelebszki Mátyás, de főleg Szilágyi Mihály fogyatékosságaira, amelyekért kisebb beosztásokkal és kisebb összeköttetéssel rendelkező egysze• rü dolgozót véleménye szerint már régen fegyelmi utón bocsáj.tottak volna el az intézetből./ Ezenkívül még Tóth Béla nem egy hangadóval szemben fellépett, amikor azok a volt párt- vagy disz funkcionáriusokat kikezdték, s őket lejáratni igyekeztek. /Pl. Votiskyné/ Ezenkívül el kell, hogy mondja, hogy okt. 23.-ától kezdődően mindenap az intézetben volt és állandóan ittartózkodott dr. Tóth Béla annak ellenére, hogy kerékpárral és gyalog, nagy ! nehézségek közepedte tudott csak Budáról bejönni. Meggyőződése, hogy az intézet ossz. dolgozói ir örömmel látták, hogy az igazgató elvtárs - ha kellett overált is öltött és disz-" nót véreztetett, zsákolt- irányított és mindig a helyén volt. /pedig az ő élete nem kevésbé forgott beszélyben, mint azoké az elvtársaké, 'akik jobbnak látták megpucolni és a veszélyes napokban szinüket sem lehetett az intézetben látni./ Úgy érzi, hogy^ezen gazdasági és emberi magatartása alapján dr. Tóti Béla - még ha politikai vonatkozásban követett is el kisebb hibákat - megérdemli, hogy ha nem is mint igazgató, de nás beosztásban az intézetben maradjon és reméli, hogy sokáig fognak még együtt dolgozni az intézet politikai és gazdasági fellendítésében. ' * ! & ^ __________________- 8 -
